A férjemmel alapítottunk egy nagyon sikeres vállalkozást, amit majd az idősebb fiunk fog örökölni és továbbvinni. Neki azonban nem született gyermeke, így attól félünk, hogy a céget végül a felesége fogja örökölni utána, aki nyíltan megmondta, hogy meg akarja szüntetni. Azonban van megoldás arra, hogy biztosan a családban maradjon a vagyon, ha nincsenek közvetlen leszármazók.

A törvényes öröklés rendszerén belül van egy sajátos szabály, amit ági öröklésnek hívunk. Ennek célja, hogy a családi vagyon a családban maradjon, és például egy évtizedek óta a család tulajdonában lévő ingatlant vagy a család egy tagja által alapított vállalkozást ne örököljön meg más, amíg annak a családnak van élő leszármazója.

Ági öröklés csak akkor merülhet fel, ha az örökhagyónak nincs leszármazója (vagy valamilyen okból nem örökölhet), az örökhagyó nem tett végintézkedést, van olyan vagyontárgya, amit rokonától örökölt vagy ajándékba kapott, és van ági örökös is, aki ezekre igényt tart.

Mi számít ági vagyonnak?

Ha az elhunyt nem írt végrendeletet, ezért a törvényes öröklési rend érvényesül, de az örökhagyónak nem volt gyermeke, unokája, aki örökölhetne utána, akkor azok a vagyontárgyak, amelyeket még életében

• szüleitől,
• nagyszüleitől,
• testvérétől vagy
• testvére gyermekeitől

örökölt vagy ajándékba kapott, azok ági vagyonnak (családból szerzett vagyonnak) minősülnek. Azonban, ha ez az örökség testvértől vagy annak gyermekétől származik, akkor az is feltétel, hogy ezt az örökhagyóval közös felmenőtől örökölte vagy kapta ajándékba, vagyis korábban is családi vagyonnak számított.

Az ági vagyon és az ági öröklés tehát két esetben merülhet fel. Az egyik, amikor az örökhagyó a szüleitől, nagyszüleitől örökölte vagy kapta ajándékba a vagyontárgyat, például egy ingatlant vagy egy vállalkozást. A másik, amikor testvérétől vagy testvére leszármazójától került hozzá öröklés vagy ajándékozás útján, feltéve, hogy a testvér is egy közös felmenőjüktől jutott hozzá.

Kik az ági örökösök?

Az ági öröklésben a szülő örökli azokat a dolgokat, amelyeket az elhunyt a családjától örökölt vagy kapott ajándékba. Ha a szülő nem örökölhet, mert például már ő sem él, akkor az ő leszármazói (gyerekei, unokái) következnek.

Amennyiben a szülő és az ő leszármazói is kiestek az öröklésből, akkor a szabályok szerint a nagyszülő lehet az ági örökös, amennyiben esetleg még él. Ha a nagyszülő is meghalt már, az örökhagyó egy távolabbi felmenője következik a sorban. Amennyiben egyetlen ági örökös sem lelhető fel, a szóban forgó ági vagyontárgyra nem vonatkozik az ági öröklés, és ugyanúgy öröklődik, ahogy a hagyaték többi része.

Az ági öröklés nem automatikus, és vannak kivételek

Egy vagyontárgy ági jellegét mindig annak kell bizonyítania, aki arra ezen a jogcímen igényt tart, és ha senki sem jelentkezik ági örökösként, a közjegyző nem fogja vizsgálni, hogy a hagyatékon belül valami ági vagyon-e.

Kivételek is vannak: a szokásos mértékű vagyontárgyak, például egy hűtőszekrény vagy egy televízió nem számítanak ági vagyonnak. Ahogy azok vagyontárgyak sem, amelyek az örökhagyó halálakor már nincsenek meg, például, mert eladták vagy tönkrement. Az ági vagyont az örökösök elsősorban természetben öröklik meg, vagyis nem a vagyontárgy pénzbeli egyenértékét, hanem magát a vagyontárgyat kapják meg. Ha ez nem lehetséges, a pénzbeli kiegyenlítést is kérhetik az örökösök.