Tudta, hogy hiába él együtt egy pár akár évtizedek óta, és hiába született közös gyermekük, ha nem házasok, automatikusan nem örökölnek egymás után, és közös vagyonuk sem keletkezik úgy, mint a házastársaknak? És azt, hogy korántsem lesz minden közös a házasságkötés után? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy teljesen más vagyonjogi és öröklési szabályok vonatkoznak a házastársakra és az élettársakra. Mutatjuk, mit érdemes tudni, hogy ne érjék később kellemetlen meglepetések.

Sokan élnek élettársi kapcsolatban: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon körülbelül egymillióan élnek ebben az együttélési formában. Ennek ellenére sokan nincsenek tisztában a rájuk vonatkozó vagyonjogi és öröklési szabályokkal. De a házastársak sem mindig tudják pontosan, milyen vagyoni következményekkel jár a házasság. Gyakori tévhit például, hogy néhány év házasság után automatikusan minden vagyon közössé válik. 

A cikkben élettárs alatt a Polgári Törvénykönyv szerinti, házasságkötés nélkül együtt élő élettársakat értjük; a bejegyzett élettársi kapcsolatra eltérő szabályok vonatkoznak.

 

A házastársaknak sem közös mindenük

Házassági vagyonjogi szerződés hiányában a házastársak között főszabály szerint házastársi vagyonközösség áll fenn. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden vagyonuk közössé válik.

Különvagyon marad például az a vagyontárgy, amely már a vagyonközösség kezdetekor valamelyik házastárs tulajdonában volt, továbbá amit valamelyikük a vagyonközösség fennállása alatt örököl vagy ajándékba kap. Különvagyonnak minősül az a vagyontárgy is, amelyet valamelyik fél a saját különvagyona értékén szerez. Ha tehát valaki eladja a különvagyonába tartozó lakását, és annak árából vásárol másik ingatlant, az új lakás is főszabály szerint a különvagyona marad, feltéve, hogy a különvagyoni eredet igazolható.

Fontos ugyanakkor, hogy a vagyonközösség kezdete nem minden esetben esik egybe az esküvő napjával. Ha a későbbi házastársak már a házasságkötés előtt élettársakként életközösségben éltek, a törvényes házassági vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul.

A vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön megszerzett vagyontárgyak ezzel szemben főszabály szerint közös vagyonba kerülnek, és a házastársakat egyenlő arányban illetik meg. Így például a vagyonközösség fennállása alatt munkabérből vásárolt nyaraló főszabály szerint akkor is közös vagyon, ha a vételárat kizárólag az egyik házastárs keresetéből fizették ki.

 

Vagyonjogi szerződéssel eltérhetnek a törvényi szabályoktól

A házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel jelentős részben maguk határozhatják meg, milyen szabályok vonatkozzanak a vagyoni viszonyaikra. Meghatározhatják például, mely vagyontárgyak tartozzanak a közös, illetve a különvagyonba, vagy akár vagyonelkülönítési rendszert is választhatnak. A szerződésben a tartozások viselését is rendezhetik, aminek például vállalkozás vagy nagyobb hitelfelvétel esetén lehet különös jelentősége. A vagyonjogi szerződéssel ugyanakkor nem csorbíthatják visszamenőleg a már meglévő hitelezők jogait.

A házassági vagyonjogi szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Érdemes azt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába is bejegyeztetni. A szerződés harmadik személlyel – például egy hitelezővel – szemben akkor hatályos, ha bekerült a nyilvántartásba, vagy bizonyítható, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

 

Az élettársaknál nincs automatikus vagyonközösség

A házastársakkal ellentétben az élettársak az együttélésük alatt főszabály szerint önálló vagyonszerzők. Ez azt jelenti, hogy önmagában az együttélés – akár évtizedeken keresztül – nem hoz létre közöttük a házastársakéhoz hasonló automatikus vagyonközösséget.

Ha azonban az életközösségük megszűnik, bármelyikük követelheti az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Az élettársat a vagyonszaporulatból olyan arányú részesedés illeti meg, amilyen arányban annak megszerzéséhez közreműködött. 

Az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, amelyben előre rendezhetik például, hogy mely vagyontárgy kihez tartozik, hogyan viselik a kiadásokat, illetve miként számolnak el egymással a kapcsolat megszűnése esetén. Az élettársi vagyonjogi szerződés szintén csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Az élettársi vagyonjogi szerződést is érdemes bejegyeztetni a nyilvántartásba, mert harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha oda bevezették, vagy az élettársak bizonyítani tudják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

 

A házastárs törvényes örökös, az élettárs nem

Ha az elhunytnak vannak leszármazói, a túlélő házastársat a törvényes öröklési rend szerint holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. A hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrészt örököl.

Az élettárs ezzel szemben nem törvényes örökös. Ezen az sem változtat, ha a felek évtizedek óta együtt élnek, közös háztartást vezetnek vagy közös gyermekük született. Ha nincs végintézkedés, a túlélő élettárs a párja után törvényes öröklés címén nem kap részt a hagyatékból. Ez különösen súlyos következményekkel járhat akkor, ha a pár által közösen használt lakás kizárólag az elhunyt tulajdonában állt. Ilyenkor a lakás az elhunyt törvényes örököseire szállhat, miközben a túlélő élettársnak önmagában az élettársi kapcsolat alapján nincs a házastárséhoz hasonló öröklési joga vagy özvegyi haszonélvezete. Ezért, ha az élettársak haláluk esetére gondoskodni szeretnének egymásról, érdemes végintézkedést, például végrendeletet készíteniük.

A közjegyző által készített végrendelet közokirat. A közjegyző gondoskodik arról, hogy az okirat megfeleljen a törvényi alaki követelményeknek, ami csökkenti az alaki hibából eredő érvénytelenség kockázatát. A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés tényét a közjegyző bejegyzi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző köteles lekérdezni ezt a nyilvántartást, így a bejegyzett végrendelet a hagyatéki eljárás során biztosan ismertté válik.