Ha valaki érvényes végrendeletet hagy maga után, főszabály szerint ez határozza meg, hogy ki vagy kik örökölnek. De mi lesz a sorsa annak a festménynek, amely kimaradt a végrendeletből? És ki kapja meg a részvényeket, ha az örökhagyó csak a házról és a nyaralóról rendelkezett? Ilyenkor a végintézkedés szerinti és a törvényes öröklés szabályai akár egyszerre is érvényesülhetnek. Utánajártunk a „vegyes szabálynak”.

Magyarországon alapvetően két jogcímen lehet örökölni: végintézkedés alapján vagy törvényes öröklés rendje szerint. Amennyiben az elhunyt érvényes végintézkedést —végrendeletet, halál esetére szóló ajándékozási szerződést vagy öröklési szerződést — hagyott hátra, akkor az határozza meg az öröklés rendjét. Ha nincs érvényes végintézkedés, akkor a törvényes öröklési rendet kell alkalmazni. A törvényes öröklésnél elsősorban a leszármazók örökölnek. Végintézkedés alapján ugyanakkor az örökhagyó szélesebb körben rendelkezhet a vagyonáról: akár családtagot, de akár mást is részesíthet a hagyatékából.

Van azonban egy „vegyes szabály” is: amikor nem minden vagyoneleméről rendelkezik az örökhagyó. Ilyen lehet például, ha legnagyobb értékű vagyontárgyait elosztja a gyermekei között: lakását, nyaralóját, autóját, de a bankszámlájáról, könyveiről, festményeiről már nem rendelkezik. Akár azért is dönthet így, mert nem tartja olyan fontosnak vagy abban bízik, hogy gyerekek a kisebb értékeken nem vesznek össze. Az is gyakori, ha egy idős ember a saját lakására öröklési szerződést köt, azaz megállapodik valakivel, hogy halála után a szerződésben meghatározott ingatlan vagyontárgyat a másik fél örökli, cserébe pedig tartást, gondozást vagy életjáradékot nyújt számára. A többi vagyontárgyáról ugyanakkor nem rendelkezik az öröklési szerződésben.

Ilyenkor tehát a hagyaték egy részét a végintézkedés, a kimaradt részt pedig a törvényes öröklés alapján adja át a hagyatéki eljárást lefolytató illetékes közjegyző.

 

Most mi lesz? Skoda helyett Mazda van a végrendeletben

Ugyanez történik, ha az örökhagyó nem volt figyelmes és bár mindent beleírt a végrendeletébe, de azután elfelejtette aktualizálni, és több információ is elavult. Például Skoda autóját Mazdára cserélte, de a végrendeletben maradt a Skoda, vagy állampapírjait sorozat alapján osztotta el, de amikor lejárt a futamidő, és új állampapírokat vásárolt, elfelejtette frissíteni azt a végrendeletben. Ilyenkor mindig a végrendelet tartalmából és az örökhagyó feltehető akaratából kell kiindulni. Ha a végrendelet egy konkrét vagyontárgyra vonatkozott, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg a hagyatékban, a végrendeleti örökös főszabály szerint nem kap automatikusan egy másik vagyontárgyat helyette. Tehát hiába járna valakinek a Skoda a végrendelet szerint, a Mazdát nem kaphatja meg cserében. 

A végrendeleteknél ezért különösen fontos a pontos megfogalmazás és az időnkénti felülvizsgálat. Ha az örökhagyó vagyoni helyzete jelentősen megváltozik — például elad egy ingatlant, vagy új autót vesz —, érdemes a végrendeletet is aktualizálni.

Közjegyzői tapasztalatok szerint a vegyes öröklés különösen akkor fordul elő gyakran, amikor az örökhagyó nem egyetlen embert nevez meg általános örökösként, hanem több ember között próbálja felosztani az egyes vagyontárgyait. Ilyenkor könnyen kimaradhat a felsorolásból egy bankszámla, értékpapír, jármű vagy más értékes vagyontárgy.

 

Tudtad? Az örökösök egyezséggel eltérhetnek a végrendelettől 

Az örökösök a hagyatéki eljárásban egyezséget is köthetnek arról, hogyan osszák fel egymás között a hagyaték tárgyait. Akár a végrendelethez vagy a törvényes örökléshez képest is más arányban oszthatják el az elhunyt örökségét. Ezt osztályos egyezségnek hívják. Megegyezhetnek arról, hogy valamelyikük többet vagy éppen kevesebbet kapjon az örökségből. De el is cserélhetik egymással az örökségüket, ami jóval kevesebb ügyintézéssel jár, mintha a hagyatéki eljárás lezárása után tennék ugyanezt. 

Fontos tudni, hogy az osztályos egyezség csak akkor lesz érvényes, ha mindegyikük kap valamit az örökhagyó hagyatékából, és csak a hagyaték tárgyairól egyezkedhetnek, vagyis más, hagyatékon kívüli vagyontárgyakat nem vonhatnak be az egyezségbe, és az egyezség keretében harmadik személynek sem juttathatnak a hagyatékból.