Ha nem lenne egyetlen örököse sem, kire hagyná élete munkájának eredményét? Egy gyermekkórházat támogató alapítványra? Egy segélyszervezetre vagy egy egyházi közösségre? Sokan nem gondolnak erre a kérdésre, pedig ha valakinek nincs törvényes örököse, és végrendeletet sem készít, a hagyatéka végül a helyi önkormányzatra vagy az államra száll. Magyarországon évente több milliárd forint értékű vagyon, túlnyomórészt ingatlanok kerülnek így az államhoz, pedig a jog lehetőséget ad arra, hogy örökös hiányában is mi döntsük el, ki részesüljön abból, amit egy élet alatt felépítettünk.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az összes haláleset körülbelül egy százalékánál indul olyan hagyatéki eljárás, amelyben nem található törvényes örökös, vagy valamennyi örökös visszautasítja a hagyatékot. 

A közjegyzők tapasztalatai szerint többféle oka lehet annak, hogy az államra száll a hagyaték. Az olyan elöregedő falvakban, ahol az elhunytnak nem született gyermeke, továbbá nincsen egyéb törvényes örököse sem, gyakoribb, hogy a belföldi települési önkormányzatra száll át az ingatlan, végső soron pedig az államra. Ha a hagyatékban több a tartozás, mint a vagyon, gyakori, hogy a számításba jövő örökösök visszautasítják az örökséget. Ha emiatt nem marad más örökös, a hagyaték az államra száll; az államot törvényes örökösként nem illeti meg az örökség visszautasításának joga. 

 

 Így támogathatunk egy jó ügyet a végrendeletünkkel 

Kevesen tudják, hogy ha valakinek nincs örököse, attól még nem kell a véletlenre bíznia, mi történjen a vagyonával. Végrendeletben ugyanis örökösként nemcsak egy családtag, távolabbi rokon vagy ismerős, hanem alapítvány, egyesület, egyházi vagy más jogi személy is megnevezhető. Így a vagyon egy része vagy akár egésze olyan célt szolgálhat, amely az örökhagyó számára fontos volt életében is: gyermekek támogatását, betegellátást, karitatív munkát, tudományos kutatást vagy bármilyen más közhasznú ügyet. Célszerű előzetesen egyeztetni a kiválasztott szervezettel, és egy másik, úgynevezett helyettes örököst is megnevezni arra az esetre, ha a szervezet az öröklés megnyílásakor már nem létezne, vagy az örökséget visszautasítaná.

Sokan azt gondolják, hogy csak jelentős vagyon esetén érdemes végrendelkezni. Valójában egy kisebb lakás, egy családi ház vagy néhány millió forint megtakarítás is komoly segítséget jelenthet egy civil szervezet vagy alapítvány számára.

 

A pontos megnevezésen sok múlik

A végrendeletben az örökösként kijelölt szervezetet egyértelműen azonosítható módon kell megnevezni. Ez különösen fontos egyházi szervezetek esetében. A "helyi templom" például nem jogi személy, ezért önmagában nem jelölhető meg örökösként. Ilyenkor az illetékes plébániát, egyházközséget, egyházmegyét vagy más jogi személyiséggel rendelkező egyházi szervezetet kell megnevezni. Hasonlóan fontos, hogy a kiválasztott alapítvány vagy egyesület valóban létező, jogképes szervezet legyen. Alapítvány vagy egyesület esetében célszerű a végintézkedésben a szervezet teljes hivatalos neve mellett annak székhelyét, nyilvántartási számát vagy adószámát is megadni, és ellenőrizni, hogy a szervezet az öröklés megnyílásakor is fennálljon.

Arra is van lehetőség, hogy valaki egy állami intézményre – például egy országos múzeumra vagy egészségügyi intézményre – hagyja a vagyonát. Ilyenkor azonban jogilag az állam lesz az örökös, és általában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolja az örökösi jogokat. 

Ha valaki úgy dönt, hogy örökös hiányában egy alapítványt vagy más szervezetet szeretne örökösévé tenni, érdemes még a végrendelet elkészítése előtt szakemberhez fordulnia. Egy közjegyző vagy öröklési jogban jártas ügyvéd segíthet abban, hogy a végrendelet megfeleljen a formai követelményeknek, a kijelölt szervezet egyértelműen beazonosítható legyen, és az örökhagyó akarata később valóban érvényesüljön.