Ha egy vállalkozás tulajdonosa, tagja vagy a működés szempontjából kulcsszerepet betöltő vezetője meghal, különösen fontos, hogy már a hagyatéki eljárás elején gondoskodjunk a vagyon védelméről, a vállalkozás továbbműködéséről. De nemcsak cégek esetén lehet erre szükség: sok hétköznapi helyzetben is érdemes időben lépnünk, hogy ne tűnjön el az ékszer vagy ne sérüljön meg a festmény, ne törjék össze az autót azelőtt, hogy átadják a hagyatékot.

Ilyen helyzetben alapvetően három jogi eszköz segíthet: a veszélyben lévő hagyatéki vagyontárgyak megóvására szolgáló biztosítási intézkedés, a társasági részesedéshez kapcsolódó jogok gyakorlására kirendelhető ügygondnok, valamint a rész-hagyatékátadás, ha az adott vagyonelem átadása a hagyaték többi részétől elkülönítve is rendezhető. Hogy ezek közül melyik a megfelelő megoldás, mindig attól függ, mi okozza a legsürgősebb problémát: a vagyon fizikai veszélyeztetettsége, a cég működésképtelensége vagy a tulajdonosi jogok mielőbbi rendezésének szükségessége.

 

Mit tegyünk, ha vállalkozás van a hagyatékban?

Ha az elhunyt egy cégben tulajdonos volt vagy egyéni vállalkozást vitt, akkor a legnagyobb kockázat az, hogy a működés megakad, vagy a vagyon „megsemmisül” az eljárás lezárásáig. Ha a hagyatékban gazdasági társasági vagy szövetkezeti részesedés van, az örökösök kérhetik, hogy ideiglenesen egy ügygondnok gyakorolja a szükséges jogokat. Ez azért fontos, mert a cég közben is működik: számlák jönnek, döntéseket kell hozni, és ha senki nem jogosult eljárni, abból hamar baj lehet.

Ezt az intézkedést általában az önkormányzati jegyzőtől vagy a közjegyzőtől lehet kérni a hagyatéki eljárás ideje alatt, és indokolni kell, miért van rá szükség. Például azért, mert vita van az örökösök között, vagy mert a cég működése veszélybe kerülne. Fontos, hogy az, aki ilyenkor ügygondnokként eljár, nem hozhat olyan döntéseket, amelyek indokolatlanul csökkentik a vagyont. Az ügygondnok ilyenkor nem az elhunyt helyett ügyvezetőként jár el, hanem a hagyatékba tartozó társasági részesedéshez kapcsolódó tagsági jogokat gyakorolja a szükséges körben.

Ugyanúgy kérhetnek az örökösök részhagyaték-átadást a közjegyzőtől a vállalkozás tulajdonlásával kapcsolatban. Ebben az esetben nem kell a hagyatéki eljárás végét megvárni, hanem az üzletrész vagy társasági részesedés tulajdonosi joga a jogerős hagyatékátadó végzés meghozatala előtt, a többi hagyatéki vagyontárgytól elkülönítetten is átadható. Rész-hagyatékátadás akkor jöhet szóba, ha az adott vagyonelem – például üzletrész vagy társasági részesedés – átadásának feltételei a többi hagyatéki vagyontárgytól elkülönítetten is fennállnak. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha a vállalkozás működése nem tűr halasztást.

 

Családi ékszerek, járművek, lakás

Nemcsak vállalkozások esetén jöhet szóba a biztosítási intézkedés, hanem minden olyan esetben, amikor reális esély van arra, hogy a hagyaték egy része eltűnik, megsérül vagy jelentősen veszít az értékéből, mielőtt az örökösök megkapnák.

Ez előfordulhat például akkor, ha egy lakás vagy ház üresen marad, és nincs, aki felügyelje. Ugyanígy problémát jelenthet, ha az örökösök között vita alakul ki, és valaki már az eljárás vége előtt elkezdi elvinni a tárgyakat. Különösen nagy a kockázat olyan vagyontárgyaknál, amelyek könnyen mozgathatók, például készpénz, ékszer vagy kisebb értékek. De ide tartoznak a járművek, gépek is, amelyeket valaki használni kezdhet vagy akár el is adhat, illetve azok a dolgok, amelyek gyorsan romlanak vagy veszítenek az értékükből.

Ilyen helyzetekben nem érdemes várni. Minél hamarabb jelzik a problémát az örökösök, annál nagyobb az esély arra, hogy sikerül megelőzni a későbbi veszteségeket például a lakás hatósági lezárásával vagy értékes vagyontárgyak letétbe helyezésével. A biztosítási intézkedés többféle lehet: például a vagyontárgy közjegyzői letétbe helyezése, birtokba adása vagy birtokban hagyása, zárlata, zár alá vétele, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt vagyon zárolása, illetve kivételes esetben értékesítése is. Utóbbira főként akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy gyorsan romlik, huzamos tárolásra alkalmatlan, tárolása aránytalanul költséges lenne, vagy az értéke a hosszú tárolás miatt jelentősen csökkenne.

 

Hogyan és kitől lehet biztosítási intézkedést kérni?

A biztosítási intézkedést nem automatikusan rendelik el. Az örökösöknek kell kérniük, mégpedig attól függően, hogy az eljárás melyik szakaszban tart. A hagyatéki eljárás elején a jegyzőhöz fordulhatnak, később pedig a közjegyzőhöz.

A kérelemben röviden le kell írni, mitől tartanak, és miért van veszélyben a hagyaték. Nem kell bonyolult jogi szöveg: a lényeg, hogy érthetően bemutassuk a helyzetet. Például azt, hogy a lakás üres, többen hozzáférnek, és értékes tárgyak vannak benne, vagy hogy valaki már elkezdte elszállítani a hagyaték egy részét.

Fontos tudni, hogy aki az intézkedést kéri, annak általában számolnia kell azzal is, hogy a felmerülő költségeket előre meg kell fizetnie. Ilyen lehet például a lezárás, az őrzés vagy a letét költsége. 

A hatóság a kérelem alapján dönt, és ha indokoltnak látja, elrendelheti például a lakás lezárását, a vagyontárgyak biztonságba helyezését vagy azt, hogy egy kijelölt ember felügyelje azokat. Ezek az intézkedések ideiglenesek: addig tartanak, amíg a hagyatéki eljárás le nem zárul.

Kivételes esetben hivatalból is sor kerülhet biztosítási intézkedésre, például akkor, ha a hagyaték veszélyeztetett, és az öröklésben méhmagzat, kiskorú, gondnokság alatt álló vagy más, képviselet nélkül maradt személy látszik érdekeltnek.