A közjegyzői díj

A közjegyzői díj

Az oldalon feltüntetett adatok csak tájékoztató jellegűek, az adott közjegyzői eljárásban fizetendő díjról minden esetben az eljáró közjegyzőtől kérjen tájékoztatást!

A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló igazságügyi miniszteri rendelet – 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet – határozza meg. A közjegyzői díjazás tehát sosem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem tekinthet el.

A közjegyzői díj több tételből áll: közjegyzői munkadíjból, költségátalányból és készkiadásokból.

a) Közjegyzői munkadíj: a közjegyzői díj ezen részét elsősorban az ügyérték alapján kell kiszámolni, például adásvételi szerződés esetén a vételár határozza meg. Ha pedig az ügyérték nem határozható meg, úgy a tevékenységre fordított idő képezi a számítás alapját, például ha a közjegyzőnél megjelent két személy csak azt kéri közjegyzői okiratba foglalni, hogy közöttük élettársi kapcsolat áll fenn.

b) Költségátalány: a közjegyzői munkadíj 40%-át kötelezően meg kell fizetni költségátalányként a közjegyző részére. A díjszabásról szóló jogszabály ezzel kívánja biztosítani, hogy a közjegyzői iroda fenntartható legyen, az alkalmazottak munkabérét és az egyéb költségeket fedezzék a bevételek, hiszen a közjegyző nem kap semmilyen állami támogatást, csak a bevételeiből tudja fenntartani az irodáját.

c) Készkiadások: ezek a közjegyzőnek a konkrét ügyben felmerült kiadásai, mint például a postaköltségek, egyes szolgáltatási díjak stb.

A közjegyzői díj tehát az esetek jelentős részében e három tételből áll össze.

Mikor kell megfizetni a közjegyzői díjat?

A közjegyzői díjat a közjegyzői tevékenység befejezésekor kell megfizetni, de a közjegyző bizonyos esetekben előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege beleszámít a közjegyzői díjba. A közjegyzői díj várható összegéről a közjegyző a tevékenység megkezdésekor a felet tájékoztatja, azonban a végleges összeget nem ritka, hogy a közjegyző csak az eljárás végén tudja meghatározni, hiszen nem mindig látszik előre minden körülmény. Például, hogy az ügyfél mennyi hiteles kiadmányt kér a közjegyzői okiratból, hány hatóságot kell az adott ügyben megkeresni, vagy időarányos díjazásnál mennyi időt fordított pontosan az adott tevékenységre a közjegyző.

Kinek kell megfizetnie a közjegyzői díjat?

A közjegyző díjat az eljárást kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén pedig az abban érdekelt fél köteles megfizetni.

A közjegyző részére fizetendő díj sosem minősül illetéknek, így az illetékekre vonatkozó szabályok, kedvezmények a közjegyzői díjak esetén nem érvényesülnek!

Javasoljuk, hogy minden esetben érdeklődjön az eljáró közjegyzőnél a várható közjegyzői díj összegéről!

Kapcsolódó tartalmak

Miben segít a közjegyző?

Miben segít a közjegyző?

A közjegyző nemcsak hitelesít, aláírási címpéldányt készít vagy hagyatéki ügyeket intéz, ahogy sokan gondolják.

Tovább
7 meglepő tény a közjegyzőkről

7 meglepő tény a közjegyzőkről

Közel húsz éve változatlan díjakkal dolgoznak a közjegyzők. Díjazásukat egy 1991-es igazságügyi miniszteri rendelet határozza meg.

Tovább
Hagyatéki eljárás

Hagyatéki eljárás

A közjegyző által lefolytatott hagyatéki eljárás célja, hogy a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást megállapítsa.

Tovább