Online rendeltem egy okostelefont a gyerekemnek ajándékba, de nem azt küldték, amit kértem, ráadásul be sem kapcsol a készülék. Ilyen esetben kérdés nélkül ki kell cserélnie a webshopnak a telefont vagy vissza kell fizetnie a termék árát? Nem reagálnak a levelemre és nem veszik fel a telefont, mit tehetnék?

Az online kereskedelemben már régóta az év vége a legforgalmasabb. Az ajándékvásárlási rohamban azonban előfordulhatnak hibák, például, hogy rossz terméket küld a webáruház, és megszaporodhatnak a visszaélések is, ezért fontos tisztában lenni a fogyasztói jogokkal.

Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a hagyományos boltoktól eltérően az online kereskedelemben van „gondolkodási idő”, ami azt jelenti, legkésőbb az átvételtől számított 14 napig elállhatunk a vásárlástól, és visszakérhetjük a pénzt, akkor is, ha hibátlan a termék, és azt kaptuk, amit megrendeltünk. Ilyen esetben csak a visszaküldés költségét kell fizetnünk. Az elállási jog ugyanakkor nem korlátlan, egyes termékkörökre, például élelmiszerekre, a fogyasztó egyedi utasításai alapján legyártott termékekre, kibontott csomagolású higiéniai termékekre nem vonatkozik. Ugyanígy visszaküldhetjük a terméket, ha nem pont azt küldték, amit megrendeltünk, vagy például nem abban a méretben. Ilyenkor az elállás közlésétől számított 14 napon belül a webáruház köteles kicserélni a terméket vagy visszafizetni az árát.

Garancia, jótállás, szavatosság – mi a különbség?

Sok a félreértés a garancia, a szavatosság és a jótállás fogalmával kapcsolatban. A garancia valójában nem egy jogi fogalom, ez alatt a köznyelvben a jótállást szoktuk érteni. A jótállás azt jelenti, hogy az eladó vagy közvetlenül a gyártó garantálja, hogy a megvásárolt termék, például egy televízió, hűtőszekrény vagy számítógép, ha rendeltetésszerűen használják, egy meghatározott ideig működni fog, ha pedig mégis elromlik, akkor kicserélik vagy megjavítják. A kötelező jótállás tartós fogyasztási cikkekre, például konyhai kisgépekre, háztartási eszközökre, mobiltelefonokra vonatkozik, az ideje pedig attól függ, mennyibe került a termék. 10 és 100 ezer forint között minimum egy év jótállást kapunk, 100 és 250 ezer forint között ez már legalább két év, a 250 ezer forintnál drágább termékek esetén pedig már minimum 3 év a jótállási idő. A kereskedők emellett önkéntes jótállást is vállalhatnak, és ettől hosszabb garanciát is adhatnak, vagy a 10 ezer forint alatti termékekre, például egy hétezer forintos hajszárítóra is vállalhatnak garanciát. Jó tudni, hogy az új szabályozás szerint, ha a jótállási időn belül már háromszor javítani kellett a terméket, és újra elromlik, akkor, ha a vásárló nem igényli a vételár arányos leszállítását, és nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a vállalkozás köteles a terméket nyolc napon belül kicserélni.

A szavatosság ezzel szemben minden termékre vonatkozik, és azt jelenti, az eladó biztosítja, hogy olyan árut ad el, ami hibáktól mentes. A szavatossági idő az egész Európai Unióban két év, de csak azokra a hibákra vonatkozik, amelyek már a termék megvásárlásakor fennálltak, és az ezt követő két éven belül jelentkeznek. A jelenlegi szabályok szerint, ha a termék a vásárlást követően egy éven belül elromlik, abból kell kiindulni, hogy a probléma fennállt már az áru átvételének időpontjában – kivéve, ha az eladó bizonyítani tudja ennek ellenkezőjét. Ha bebizonyosodik, hogy eleve hibás volt, az eladónak kötelező ingyen megjavítania, kicserélnie vagy visszafizetni az árát, ha nem javítható. Egy év után azonban már mondhatja azt a kereskedő, hogy a vevő a saját költségén bizonyítsa, például egy műszaki szakértő segítségével, hogy a termék tényleg hibás volt a megvásárlásakor.

Akkor sincs minden veszve, ha nem jutunk dűlőre a webáruházzal

Ha nem kaptuk meg a kifizetett árut, vagy a webshop nem akarja visszaadni a jogszerűen visszaküldött termék árát, és nem reagál a megkereséseinkre, esetleg nem jutunk vele dűlőre, fizetési meghagyásos eljárással kaphatjuk vissza leggyorsabban a pénzünket. Fizetési meghagyást bármelyik közjegyzőnél kezdeményezhetünk, aki, ha mindent rendben talál, fizetési meghagyást küld a webáruháznak. Ha a vállalkozás a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik. Ha viszont vitatja a követelést (ellentmondással él), a vevő bíróságon érvényesítheti a követelését. A közjegyzők tapasztalatai szerint azonban a fizetési meghagyás kézhezvétele után sokan kifizetik a jogos követelést, mert el szeretnék kerülni a súlyosabb következményeket. 

Sokan külföldi oldalakról rendelnek, ezért érdemes tudni, hogy fizetési meghagyásos eljárást nemcsak magyarországi, hanem bármelyik európai székhelyű webshoppal (kivéve Dániát) szemben kezdeményezhetünk bármelyik közjegyzőnél. Az európai fizetési meghagyás abban különbözik, hogy a közjegyzőnek nem 15, hanem 30 napja van a fizetési meghagyást kézbesíteni a webáruháznak, az üzemeltetőknek pedig további 30 napjuk van vitatni a követelést, mielőtt az jogerőre emelkedne.