Földet eladni egyre jobb üzlet, a termőföld hektáronkénti átlagára országszerte folyamatosan növekszik, 2018-ban már megközelítette a 1,5 millió forintot. A föld értékesítése azonban lényegesen bonyolultabb és jellemzően hosszabb folyamat is, mint egy ingatlan eladása: nem mindegy kinek adjuk el, hogyan szerződünk, és egyáltalán nem biztos az sem, hogy végül az a vevő lesz a befutó, akivel megállapodtunk. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Sok tulajdonos dönt úgy, hogy eladja a földjét, mert maga már nem tudja, vagy nem akarja megművelni, és szeretne mielőbb pénzhez jutni. A föld értékesítése jó üzlet, mert a hektáronkénti átlagár szinte minden régióban és minden típusú termőföld esetében folyamatosan növekszik. A legtöbben az azonnal, készpénzben fizető vevőket részesítik előnyben, azonban egyáltalán nem biztos, hogy a föld tulajdonjogát végül az szerzi meg, akivel az eladó megállapodott, és aki már előzetesen kifizette a vételárat. A földtulajdon értékesítése ugyanis bonyolult folyamat, amelyet a földforgalmi törvény pontosan szabályoz.
„Az eladónak és a vevőnek is elemi érdeke, hogy a föld adásvételi szerződés szakszerűen és a megfelelő biztosítékokkal ellátva készüljön el” – hangsúlyozza Biró Gábor közjegyző. A szerződés megkötése és a tulajdonjog átadása között ugyanis a törvényben előírt határidők miatt minimum 4-6 hónap telik el, és ez idő alatt számos tényező változhat meg – a legfontosabb ezek közül a vevő kiléte. Fontos tudni, hogy egy hektárnál nagyobb földterület (mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld) tulajdonjogát nem szerezheti meg bárki, a jogszabály kijelöli azok körét, akik jogosultak földet venni. A vásárlónak az adásvételi szerződésben vagy külön okiratban nyilatkoznia kell többek között arról, hogy földművesnek minősül – szerepel a földművesek nyilvántartásában –, művelni fogja a földet, azt saját használatába fogja venni, nincsen 300 hektárnál nagyobb földterület a tulajdonában, vagy 1200 hektárnál nagyobb földterület a birtokában. A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző féllel szemben 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött és nem tartozik földhasználati díjjal sem – mondja a közjegyző.
Ha a vevő mindezeknek megfelel, még akkor is teljesülnie kell egy sor egyéb feltételnek ahhoz, hogy ténylegesen is tulajdonosa legyen a földnek. A vételi ajánlatot ugyanis a jegyző útján ki kell függesztteteni a polgármesteri hivatalban, valamint meghatározott jogosultakkal külön is közölnie kell a tulajdonosnak az ajánlatot. Amennyiben az elővásárlásra jogosultak – akik körét szintén a törvény szabályozza – közül egy, vagy több él ezzel a jogával, akkor a szerződés szerinti vevő eleshet a vásárlástól. Ha nem jelzi senki az elővásárlási szándékát, akkor a 60 napos kifüggesztési időt követően még a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának állást kell foglalnia a szerződésről és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása kell az ügylethez.
A föld adásvételi szerződést kizárólag ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy közjegyző készítheti. Mindenképpen érdemes olyan szakemberhez fordulni, akinek van gyakorlata az ilyen okiratok elkészítésében, minthogy számos formai és tartalmi követelménynek kell megfelelnie, egy hiba miatt pedig az egész adásvétel meghiúsulhat – hangsúlyozza a közjegyző. Ha például a vevő elővásárlásra jogosult, fontos pontosan beleírni a szerződésbe ennek jogcímét – például helyben lakó, vagy helyben lakó szomszéd stb. –, ezt ugyanis később nem lehet megváltoztatni, így ha téves a nyilatkozat a szerződésben, a vevő eleshet a jogosultságától, és így a föld megvásárlásától.
Az közjegyző előtt kötött adásvételi szerződés előnye, hogy az eladót és a vevőt is védi a teljesítési kockázatoktól, amelyek a föld adásvétele esetében a hosszú és bizonytalan értékesítési folyamat miatt megnövekednek. Ha a vevő nem fizeti meg időben a vételárat, az eladónak nem kell bírósághoz fordulnia, és hosszú költséges pereskedésbe kezdenie, mert a közjegyzői okirat alapján azonnal végrehajtást indíthat az elmaradt vételár megfizetésére. Ugyanígy a vevő is biztonságban érezheti magát, ha a vételárat előzetesen már kifizette, de az adásvétel meghiúsulna: ha az eladó nem fizeti vissza a vételárat, a vevő végrehajtási eljárás keretében szerezhet érvényt követelésének. A közjegyző továbbá nem képviseli egyik felet sem, hanem az ügylet során pártatlanul jár el, az okiratban pedig minden olyan kritérium szerepelni fog, amelyet a jogszabályok előírnak.