Mi történik, ha elvész a végrendelet?

Mi történik, ha elvész a végrendelet?

 

 „Tudjuk, hogy a papa írt végrendeletet, de most nem találjuk sehol.”Nem egy családban hangzik el hasonló kijelentés az örökösök szájából, amit aztán vagy békés megegyezés, vagy hosszan tartó viták követnek. Tehetünk bármit, ha elveszett a végrendelet, amire mindenki emlékszik? Hogyan biztosíthatjuk, hogy amit megírtunk, feltétlenül előkerüljön? Megmutatjuk, mit érdemes tenni az ilyen és hasonló helyzetek elkerülése érdekében.  

 

Van egy mondás, amely szerint, a barátok a bajban, a házastársak váláskor, a testvérek pedig örökléskor ismerik meg egymást. Ez utóbbi esetében és a kellemetlen helyzetek elkerülése érdekében egyre többen írnak végrendeletet. Sokan azonban nem úgy készítik, ahogy szabályosan kellene, és nem is gondoskodnak arról, hogy biztonságban legyen a dokumentum.

 

A fiókban nincs jó helyen

Az egyik tipikus hiba, amikor az örökhagyó megírja, mindenkivel megosztja annak tartalmát, majd akkurátusan beteszi egy fiókba a többi hivatalos papír mellé. Sokszor el is felejtkeznek róla, vagy évek múlva már nem találják, újra írják, javítják, végül már annyiféle van, hogy senki nem tud eligazodni rajta. A legnagyobb problémát azonban az okozza, amikor mindenki emlékszik arra, hogy létezik ilyen papír, de senki sem tudja, hol van.

 

Ha nincs meg a végrendelet, ilyenkor főszabály szerint a törvényes öröklés szabályai szerint osztják szét az elhunyt hagyatékát. A jó szándékú örökösök, ha ismerték az elveszett végrendelet tartalmát, persze dönthetnek úgy, hogy annak megfelelően egyeznek meg a hagyaték felosztásáról egymás között, vagy annak juttatják, akinek az örökhagyó szánta, de ez kizárólag az örökösök hozzáállásán múlik.

 

Előkerül az eltűntnek hitt papír

 Még nagyobb lehet a galiba, amikor a papír egyszer csak előkerül, de már a hagyatéki eljárás lezárása után. Hiszen a hagyatékátadó végzés szerinti örökösök addigra az örökséget már eladhatták, lelakhatták, a pénzt elköltötték, vagy egyszerűen csak nem akarják átadni azoknak, akiket a végrendelet megnevez. Ha később kerül elő a végrendelet, meg kell ismételni a hagyatéki eljárást: annak lezárását követő egy évben a közjegyzőnél lehet ezt kezdeményezni, egy éven túl pedig csak a bírósághoz lehet fordulni. Akik addig örökösnek hitték magukat, azok is rosszul járnak, hiszen akkor is kötelesek helytállni a jogos örökös felé, ha időközben az örökrészüket már eladták vagy elkótyavetyélték. 

 

Nyilvántartásba lehet jegyeztetni

Aki biztos szeretne lenni abban, hogy végrendelete szabályos lesz, és elő is kerül, amikor eljön az ideje, a legbiztonságosabb megoldás, ha felkeres egy közjegyzőt. Egyrészt a közjegyző által készített végrendelet közokiratnak minősül és biztosan megfelel azoknak az alaki követelményeknek, amelyeket a törvény előír. Az ilyen végrendeletet nehezen lehet megtámadni a bíróságon, és elkerülhető vele az évekig tartó pereskedés az örökösök között. Másrészt a közjegyző a végrendelkezés tényét bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ezt a nyilvántartást a hagyatéki eljárás során a közjegyzők minden esetben kötelesek leellenőrizni, szerepel-e benne olyan dokumentum, amely az örökhagyótól származik, így aztán a hagyatéki tárgyalás során biztosan előkerül az elhunyt végintézkedése. 

Természetesen sem törvény, sem jogszabály nem tiltja, hogy saját kezűleg végrendelkezzünk és ha úgy tartjuk jónak, egy papírra írjuk le végakaratunkat, de sokkal biztonságosabb szakértő segítségét kérni ebben a körültekintést igénylő ügyben. Ha mégis magunk írjuk a végrendeletünket, akkor azt letétbe helyezhetjük egy közjegyzőnél, aki ebben az esetben ugyan nem ellenőrzi a végrendeletünk tartalmát, de a végrendelkezés tényét szintén bejegyzi a Nyilvántartásba, és megőrzi a dokumentumot. 

Kapcsolódó tartalmak

5 dolog, ami megkönnyítheti a hagyatéki eljárást

5 dolog, ami megkönnyítheti a hagyatéki eljárást

Az örökösök is sokat tehetnek azért, hogy minél hamarabb lezáruljon a hagyatéki eljárás.

Tovább
Végrendelet készítése

Végrendelet készítése

Hazánkban az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg.

Tovább