Kárt okozott a munkahelyén? Ezzel a nyilatkozattal az állását is megmentheti

Kárt okozott a munkahelyén? Ezzel a nyilatkozattal az állását is megmentheti

A cikk több mint egy éve készült, nem feltétlenül a hatályos információkat tartalmazza.

Összetörte a céges autót vagy laptopot? Beesett a munkahelyi mobilja a Balatonba? A munkavállalói károkozás szinte mindennapos dolog, és az sem ritka, hogy a vétkes dolgozó nem tudja azonnal megtéríteni a kisebb-nagyobb kárösszeget. Mit tehetünk, ha állásunk megóvása érdekében biztosítani szeretnénk a munkáltatónkat a kár megtérítéséről, vagy magunkat védenénk meg attól, hogy a főnökünk később többet követeljen tőlünk a tényleges kárösszegnél?

Bosszantó, ha egy dolgozó véletlenül leveri a hiperszuper irodai nyomtatót, vagy egy zsúfolt bevásárlóközpontban meglovasítják a céges laptopját vagy mobilját. Előfordul ugyanakkor, hogy a baj a szaki hibájából, nemtörődömségéből adódik, például a cég sofőrje nem vesz tudomást a műszerfalon folyamatosan égő, műszaki hibát jelző lámpáról, így amikor tönkremegy a motor, azt ki kell cserélni. Vagy egy leltározásnál kiderül, hogy az egyik munkavállaló hanyagsága, gondatlansága miatt többmilliós raktárhiány keletkezett.

Ahány eset, annyi kiváltó ok, egy azonban közös bennük: a dolgozó kárt okozott, amit a Munka törvénykönyve szerint meg kell térítenie a cégnek, attól függően, hogy milyen pozíciót tölt be. Ha nem vezető állású munkavállaló, akkor csak szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetén kell a teljes kárt megfizetnie. A vezetőknek viszont már mindenfajta gondatlan károkozásért is a teljes kárt kell megfizetniük.

Alapesetben, azaz ha nem szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásról van szó, a munkavállalótól legfeljebb négyhavi távolléti díjjal (ami az alapbér és pótlékátalány, valamint az utolsó hat hónapban kapott teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kerül meghatározásra) egyenlő kártérítést lehet követelni, ám e maximális mértéket a kollektív szerződés nyolc havira is felemelheti. Ezek tekintélyes summák, ezért is lényeges a dolgozó számára, hogy munkáltatója ne követeljen tőle többet az okozott kárnál. De hogyan tudja bebiztosítani magát ez ellen?

A legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldás, ha a dolgozó azt követően, hogy a munkáltatóval megállapodott az okozott kár összegéről, elmegy egy közjegyzőhöz és egy úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arról, hogyan rendezi a kárt. Egy összegben vagy részletekben, utóbbi esetén azt is pontosan kell rögzíttetni, hogy milyen mértékű összegeket milyen határidőig fizet meg. Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat egyik nagy előnye tehát, hogy jelzi a munkáltató felé: a kárt okozó munkavállaló elismeri a hibáját, és hogy fizetnie kell, így helyreállíthatja a bizalmat a két fél között. A nyilatkozatban a pontos kárösszeg és a fizetés módja, ütemezése is közhitelesen rögzítésre kerül, így azt a későbbiekben nem kérdőjelezhetik meg.

E nyilatkozat a munkáltatónál is jó pont lehet, mert a hivatalosan is rögzített fizetési szándék segíthet helyreállítani a bizalmat, így a céges autót rommá törő alkalmazott még az állását is megmentheti. (Más kérdés, hogy egy ilyen hibát követően a munkáltató akar-e vele dolgozni, rábízza-e a céges autót). De valószínűleg a leltárhiányt okozó dolgozó sem szeretne megbélyegzett lenni, ezért minden erejével megpróbálja meggyőzni a munkáltatót, hogy érdemes még egy esélyt kapnia. Fizetési szándéka bizonyítására pedig a közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat a legmegfelelőbb. Az ugyanis közokiratnak minősül, és nem fizetés esetén a cég a bíróság közbeiktatása nélkül, közvetlenül is végrehajtást kezdeményezhet.