Mi történik akkor, ha elhunyt hozzátartozónk nem írt végrendeletet? Ki és mekkora részre jogosult a vagyonból? Mikor lesz a házastársé az egész lakás? Mikor esik ki valaki az öröklésből? Megmutatjuk, mit érdemes tudnia a végrendelkezés nélküli öröklésről.

Magyarországon alapvetően két jogcíme van az öröklésnek: a törvényes és a végrendeleti. Amennyiben az elhunyt érvényes végrendeletet hagyott hátra, akkor az a meghatározó. A törvényes öröklési rend akkor lép életbe, ha az örökhagyó nem írt végrendeletet, végakarata hibás, emiatt érvénytelen, vagy a hagyatékának csak egy részére terjed ki.

Leszármazók és házastárs

Törvényes öröklés esetén a Polgári Törvénykönyv sorrendet állít fel a rokonok között. Első körben az örökhagyó leszármazói (gyerek, unoka, dédunoka) és a házastársa örökölhetnek (élettárs csak végrendelet alapján). Elsősorban mindig az elhunyt gyermeke a jog szerinti örökös. Ha több gyereke is van, ők egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon. Amennyiben egy gyermek már nem él, akkor az ő részét az ő gyerekei (azaz az örökhagyó unokái) kapják.

Például, ha egy özvegy nagyapának egy lánya és egy fia született, akiknek szintén született két-két gyermekük, de a fia már régebben elhunyt, akkor a nagyapa halála után az örökség egyik felét a lánya kapja, a másik felén pedig egyenlő arányban osztozik az elhunyt fiának a két gyereke.

A házastárs jussa a gyerekektől függ

Ha egy házaspárnak született gyermeke, és ezt követően az egyik házastárs meghal, akkor a túlélő házastársnak a közösen lakott lakáson, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon egész életére szóló haszonélvezeti joga lesz, ezen felül pedig egy gyermekrész jár neki a hagyaték többi részéből. Azaz, ha egy gyermekük volt, akkor a feleségnek jár az örökség fele, ha két gyermek született, akkor a harmada.

Ha az elhunytnak nincs gyereke, a házastársnak nem haszonélvezeti joga lesz a lakáson, hanem ő lesz a teljes ingatlan tulajdonosa, valamint a további örökség fele is megilleti, míg a másik felet az elhunyt szülei kapják egyenlő arányban.

A szülő is örökölhet gyerekétől

Egy szülő akkor örökölhet elhunyt gyermeke után, ha annak nem születtek gyermekei vagy azok nem örökölhetnek. Ilyenkor a hagyaték egyik fele a házastársé, a másik fele az örökhagyó szülei között egyenlő arányban oszlik el. Ha az egyik szülő már nem él, a neki járó részen a másik szülő és a házastárs osztozik.

Ha az elhunytnak nincs gyereke, szülei pedig már nem élnek, a teljes hagyaték a házastársát illeti. Gyerekek és házastárs nélkül a szülők, vagy az ő leszármazóik lesznek az örökösök.

Az öröklésre vonatkozó rendelkezések a nagyszülői, dédszülői leszármazókon át, a távolabbi felmenőkig levezetik, hogy a különböző élethelyzetekben kik lesznek a hagyaték jogos tulajdonosai, amennyiben a közvetlen örökösök nem élnek. Ha egyetlen örökös sem lelhető fel, a vagyont az állam örökli.

Kit lehet kizárni az örökségből?

A törvény megjelöli azokat a kiesési okokat, amikor az örökös nem részesülhet a hagyatékból. Kiesik az öröklésből az, akit végrendeletben kitagadnak vagy kizárnak, aki az öröklésre érdemtelen, a hagyatékot visszautasította vagy lemondott róla. Egy házastárs kizárását például akkor lehet kezdeményezni, ha ugyan nem váltak el, de nem is éltek együtt és nem is tervezték ezt újrakezdeni.

Jobb segítséget kérni

Az öröklési jogi előírások rendkívül szerteágazóak, terjedelmes részt foglalnak el a Polgári Törvénykönyvben. Nem árt, ha ismerjük az alapszabályokat, de néhány öröklési kérdés és élethelyzet kapcsán a legjobb ügyvédhez vagy közjegyzőhöz fordulni. Magyarországon minden hagyatéki eljárás lefolytatása a közjegyzők hatáskörébe tartozik, ezért ők szakértői a témának.