Minden kilencedik magyar, csaknem egymillió ember él élettársi kapcsolatban, mégis sok a félreértés azzal kapcsolatban, hogy ez pontosan mit jelent. Kell hozzá valamilyen hivatalos papír? Elég hozzá az összeköltözés? Örökölhetünk a párunk után, ha évtizedek óta együtt élünk? És hogyan lehet hivatalosan igazolni a kapcsolatot? Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat!

 

 

• Az élettársi kapcsolat létrejöttéhez nem kell papír

Ahhoz, hogy két ember élettársnak számítson, nem kell anyakönyvvezetőhöz menni, és nem kell semmilyen hivatalban bejelenteni a kapcsolatot. Az élettársi kapcsolat ugyanis magától létrejön, ha két ember közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt él. 

 

 

• Az összeköltözés önmagában még nem elég 

 

Mindez azt is jelenti, hogy az összeköltözéssel még nem jön létre automatikusan az élettársi kapcsolat. Az érzelmi közösség arra utal, hogy nem pusztán lakótársak vagyunk, hanem párkapcsolatban élünk, míg a gazdasági közösség azt jelenti, hogy a pár élete pénzügyi szempontból is összekapcsolódik. Ehhez nem szükséges közös bankszámla vagy teljesen közös kassza: ilyen lehet például, ha együtt fizetik a lakbért és a bevásárlást, közösen rendezik be az otthonukat, vagy együtt vesznek fel hitelt. 

 

 

• A vagyonunk nem lesz úgy közös, mint a házasoknak

Fontos tudni, hogy az élettársak vagyonára teljesen más szabályok vonatkoznak, mint a házastársakéra. Míg a házasságban főszabály szerint vagyonközösség jön létre, így a házasság alatt szerzett jövedelem és vagyontárgyak – például egy autó vagy számítógép – közös vagyonnak számítanak, addig az élettársak az együttélésük alatt önálló vagyonszerzők maradnak. Ha például az egyik fél saját pénzéből vásárol egy kanapét a közösen bérelt lakásba, az továbbra is az ő tulajdona marad, és a kapcsolat megszűnésekor magával viheti. Ha viszont a bútort közösen vásárolták, az elszámolásnál azt is figyelembe kell venni, hogy milyen arányban fizették a kanapét. 

Szétváláskor az élettársak annyit követelhetnek egymástól, amennyivel hozzájárultak a másik vagyonának gyarapodásához. Mivel ennek megállapítása nem egyszerű, érdemes közjegyző előtt vagyonjogi szerződést kötni, melyben az élettársak saját vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki. Szabadon meghatározhatják, ki milyen kiadásokat viseljen, és azt is, hogyan osztozzanak a kapcsolat megszűnésekor. 

 

 

• Sokszor szükség lehet a kapcsolat hivatalos igazolására 

 

Adókedvezmény, munkahelyi támogatás vagy más jogosultság igénylésénél is előfordulhat, hogy igazolni kell az élettársi kapcsolat fennállását. Ennek egyik módja, hogy az élettársak közjegyző előtt nyilatkoznak arról, hogy közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek. A nyilatkozatot a közjegyző közokiratba foglalja, amelyben azt is rögzíthetik, hogy kapcsolatuk mikortól – akár egy, a nyilatkozattételnél korábbi időponttól – áll fenn.

A közjegyzői okirat minden olyan esetben felhasználható, amikor az élettársi kapcsolat fennállását vagy időtartamát hivatalosan kell igazolni. Egyes eljárásokban azonban ennél többre lehet szükség, és kifejezetten az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ÉNYNY) szereplő bejegyzést kérhetik. 

 

 

• Nyilvántartásba is vetethetik a kapcsolatukat 

A kapcsolat igazolásának másik módja, ha az élettársak kérik felvételüket a közjegyzők által vezetett ÉNYNY-be. A közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozattal szemben azonban itt nem lehet korábbi időpontot megjelölni a kapcsolat kezdeteként: a nyilvántartás csak a bejegyzés tényét és időpontját igazolja. A bejegyzést követően az élettársak bármikor egyszerűen tanúsítványt kérhetnek a közjegyzőtől a nyilvántartásban szereplő adatokról. 

 

 

• Az élettárs nem automatikus örökös 

 

Ez az egyik legfontosabb különbség a házassághoz képest: az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak. Nem változtat ezen az sem, ha közös gyermekük van, vagy akár több évtizede együtt élnek. Ezért végrendelet nélkül semmit sem kapnak a párjuk után, és sokan csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket az örökösök. Ha tehát valaki szeretné biztosítani élettársa lakhatását vagy anyagi biztonságát a halála után, erről külön kell rendelkeznie, például végrendeletben. 

 

+1 A bejegyzett élettársi kapcsolat teljesen más 

A bejegyzett élettársi kapcsolat egészen más jogintézmény, mint a „sima” élettársi kapcsolat: hivatalosan, anyakönyvvezető előtt jön létre, és csak két nagykorú, azonos nemű ember létesítheti. Joghatásait tekintve sokkal inkább a házassághoz hasonlít, mint az élettársi együttéléshez. Azaz, például közös vagyonuk keletkezik, örökölhetnek egymástól, és közeli hozzátartozónak számítanak.