Újfent történelmi csúcsokat ostromol a külföldön munkát vállaló magyarok száma, nem véletlen, hogy egyre többen örökölnek külföldi vagyont – főként bankszámlát, autót és ingatlanokat. Kevesen tudják azonban, hogy mi a teendő ilyen esetben, hol fognak dönteni a külföldi örökség sorsáról, kihez kell fordulni és mire érdemes figyelni, hogy mielőbb hozzájuthassanak az osztrák értékpapírhoz, a francia villához, vagy a horvátországi felségjelű jachthoz. Egy biztos: az örökösök sokat tehetnek azért, hogy a határokon átnyúló hagyatéki eljárás végére mielőbb pont kerülhessen.
Egy alapvetően külföldön élő magyar hozzátartozó halála esetén az örökösökben teljesen logikusan merül fel a kérdés, Ha hogy hova forduljanak, hol kezdjenek el intézkedni a hagyatéki eljárással kapcsolatban? Ott, ahol elhunyt, vagy ott, ahol az örökösei élnek? Netán ott, ahol a vagyonelemei találhatók? Szerencsére a 2015-ben hatályba lépett, és a legtöbb uniós ország által elfogadott úgynevezett Európai Öröklési Rendelettel sokat tisztult a kép, számos kérdésben teljesen egyértelmű szabályok írják le a teendőket – így azt is, hogy melyik országban folytassák le a hagyatéki eljárást, illetve döntsenek az elhunyt vagyonának jogi sorsáról.
Az számít, hol élt az elhunyt
A rendelet szerint az örökhagyó elhalálozáskori szokásos tartózkodási helye az irányadó, azaz, abban az uniós országban fogják végül átadni a hagyatékot – függetlenül attól, hogy a vagyonának mekkora hányada melyik országban található –, amelyikkel az elhunytnak szoros és tartós kapcsolata állt fenn. Ez jellemzően a tagállam lesz, amelyben a halálát megelőzően a leghosszabb ideig tartózkodott. Nem számít azonban szoros és tartós kapcsolatnak például az, ha valaki kórházi kezelés alatt állt egy másik országban, ahogy a külföldi munkavállalás sem tekinthető annak, ha az illető rendszeresen visszajárt a családjához
A magyar eljárás hivatalból elindul
Jó hír az örökösöknek, hogy ha egy magyar vagyonnal is rendelkező magyar állampolgár meghal külföldön, Magyarországon hivatalból mindenképpen elindul majd az eljárás. Az önkormányzat megidézi az örökösöket, nyilatkoztatja őket, felveszi a hagyatéki leltárt. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a közjegyző – mint az ügyben eljáró hatóság – az összegyűjtött információk alapján végül úgy dönt, nincs joghatósága az ügyben, mert az elhunyt szokásos tartózkodási helye halálakor nem Magyarország volt. Ilyenkor több forgatókönyv is lehetséges:
Ha a magyar közjegyző azt állapítja meg, hogy az elhunyt szokásos tartózkodási helye az Európai Unión belül volt, akkor megszünteti az eljárást, és az örökös dolga, hogy az adott uniós országban intézze a hagyatéki ügyeket. A legtöbb országban ugyanis nem indul hivatalból eljárás, hanem az örökösnek kell kérelmeznie azt. Más a helyzet akkor, ha az elhunyt szokásos tartózkodási helye halálakor nem uniós országban volt, hanem például az Egyesült Királyságban. Ekkor az örökhagyó magyarországi hagyatékát át lehet adni, sőt, ha magyar állampolgárról van szó, akkor akár még az unión kívüli vagyontárgyakat is, például egy walesi bankszámlát.
Európai öröklési bizonyítvány: ilyet kérjen, ha jót akar
Ha viszont külföldön, valamelyik uniós országban folytatják le az eljárást egy olyan örökhagyó esetében, akinek Magyarországon is van vagyona, célszerű úgynevezett Európai Öröklési Bizonyítványt kérni. Ezzel az egész unióban elfogadott okirattal tudja az örökös igazolni a jogállását és azt, hogy a vagyon őt illeti. A magyar közjegyző is ilyet állít ki egyébként a külföldi – értsd unión belüli vagyonelemekről – és az örökös ezzel férhet majd hozzá a külföldi bankszámlához, és tudja a nevére íratni például az örökhagyó horvát felségjelű hajóját.
Az örökösök hozzáállásán sok múlik
Ha külföldi elem van a hagyatékban, az örökösöknek arra kell számítani, hogy a magyar viszonylatban általánosnak mondható néhány hónapos eljárási időnél hosszabb folyamat lesz, mire jogos örökségükhöz hozzájutnak. Természetesen sok múlik azon is, hogy milyen vagyonelemről van szó, milyen adatok lelhetők fel róla, mely ország(ok)ban található(k), illetve, ha nem uniós országról van szó, van-e az adott országgal két- vagy többoldalú egyezményünk.
Lehet azonban többféle módon is segíteni az eljárás menetét. Egyfelől az örökhagyó már előre felkészülhet. Ha például nem egyértelmű, hol van a szokásos tartózkodási helye, akkor célszerű végrendeletet írnia, emellett rendben, de legalábbis hozzáférhető helyen tartani a vagyonára vonatkozó információkat, hogy ne kelljen hosszasan kutatni a külföldi vagyonelemei után. Érdemes legalább a közeli örökösekkel megosztani, és pontosítani, mi és mely országokban található.
Másfelől, az örökösök is egyszerűsíthetik az eljárás menetét. Noha ezt sokan nem tudják, a magyar jogszabályok szerint elsődlegesen az öröklésben érdekeltek feladata az örökséggel kapcsolatos adatszolgáltatás. Nem a helyi önkormányzat és nem is a közjegyző dolga nyomozni az elhunyt vagyona után. Ha az örökösök beszélnek nyelveket, és be tudnak szerezni adatokat – például a külföldi bankszámla adatait, vagy külföldi végrendeletet - akkor sokkal gyorsabb lehet az eljárás. Ha nem, akkor végső soron a közjegyző fog nekik segíteni, és maga fordul majd a külföldi hatóságokhoz, pénzintézetekhez. Az örökösök adatszolgáltatása azért is fontos, mert például egy Split környéki bíróságtól, vagy amerikai jogdíjkezelőtől még a közjegyzőnek is hosszú hónapokba telhet információt szerezni.