Négy évvel ezelőtt örököltem egy nagyobb összeget az édesanyám halála után, amiből mindenekelőtt kifizettem a tartozásait, majd vettem egy lakást. Most viszont kaptam egy fizetési felszólítást egy olyan adósságáról, amiről sosem tudtam, és a hagyatéki eljárás során sem jelezte senki.
Muszáj kifizetnem egy olyan tartozást, amiről fogalmam sem volt, úgy, hogy már elköltöttem a teljes örökségem?
Az örökhagyó hagyatékához nemcsak az elhunyt pozitív vagyonelemei, például azingatlana, bankszámlája, autója tartoznak, hanem minden adóssága is. Azonban fontos tudni, hogy az örökös csak az öröksége erejéig felel a hagyatéki tartozásokért, elsősorban a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival. Ennek ellenére érdemes alaposan utánajárni, átgondolni, hogy az elhunytnak lehettek-e tartozásai. Ugyanis, aki elfogadja az örökséget, onnantól ő felel a hagyatékot terhelő minden adósságért is, függetlenül attól, hogy volt-e tudomása róla vagy sem.
Bár többet nem hajthatnak be többet az örököstől, mint amennyit az öröksége ér, okozhat kellemetlen helyzeteket egy váratlanul felmerülő tartozás. Főleg akkor, ha az örökös már elköltötte az örökségét, például vásárolt belőle egy ingatlant. Az adósságok alapesetben öt év alatt évülnek el, és ha az elévülési időn belül érvényesítenek egy újabb tartozást, jogosan kérhetik a kifizetését az örököstől. Még akkor is, ha eredetileg nem tudott erről az adósságról.
Ennélfogva érdemes felelősen gazdálkodni az örökséggel, mert annak értékéig a tartozásokért az örökös a saját vagyonával is felel. Vagyis hiába költötte el már jóhiszeműen az örökséget, ilyenkor saját megtakarításaiból kell rendeznie az adósságot az örökség értékéig. Amennyiben okkal feltételezhető, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások is vannak, minden örökös kérheti a közjegyzőt, hogy hívja fel hirdetmény közzététele útján a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére, így a hagyatéki hitelezők már a hagyatéki eljárás folyamatban léte alatt bejelenthetik az igényeiket. De még ez sem garantálja, hogy akár évekkel később nem jelentkezik be az elhunyt egy ismerőse vagy annak örököse, aki bizonyítani is tudja a tartozás fennállását.
Ha újabb és újabb adósságok kerülnek elő, amíg el nem érik a hagyaték értékét, nem tehet semmit az örökös, köteles fizetni. Nem kötelezhetik azonban elévült tartozás kifizetésére, ezeket jogszerűen már nem lehet behajtani.
Nem mindig egyszerűbb visszautasítani az örökséget
Sokan úgy gondolják, ha a hagyatékot tartozás terheli, vagy valószínűsíthető, hogy az elhunytnak voltak olyan adósságai, amiről az örökös nem tud, akkor a legegyszerűbb megoldás visszautasítani az örökséget. Ilyenkor az örökös nem örököl semmit, de az adósságokért sem kell felelősséget vállalnia. Azonban az örökség visszautasítása sem feltétlen garantálja azt, hogy a családja azonnal megszabadul a tartozásoktól. Ugyanis, ha valaki nem kér az örökségéből, azt visszautasítja, akkor őt úgy kell tekinteni, hogy kiesett az öröklésből, és a hagyaték az adósságokkal együtt a törvényes örökösére, például a gyermekére száll át. Ha pedig a gyermek kiskorú, a gyámhivatal engedélye, jóváhagyása nélkül nem utasíthatja vissza az örökséget, ami tovább bonyolítja a folyamatot.
Számos esetben ezért érdemes inkább az örökösnek már a hagyatéki eljárásban megegyeznie a hitelezőkkel az adósság rendezéséről. Ha ez nem sikerül, vagy újabb tartozás kerül elő a hagyatéki eljárás befejezése után, ami vitás helyzetet eredményez, akkor az illetékes közjegyzőnél a bírósági eljárásnál gyorsabban, közjegyző előtt is megállapodhatnak egyezségi eljárásban, ami egy jogerős bírósági ítélettel egyenértékű.