Bár a filmekben gyakran közvetlenül a haláluk előtt vetik papírra vagy suttogják el végakaratukat az emberek, a valóságban ez sokszor már túl késő. Miért érdemes egészségesen, erőnk teljében előre gondolkodni és eldönteni, mi legyen a sorsa vagyonunknak? Mutatjuk az előnyöket! 

Vajon tudunk-e még felelősségteljesen dönteni vagyonunk sorsáról súlyos betegen, kiszolgáltatott helyzetben vagy nagy érzelmi nyomás alatt? Ilyenkor könnyebb valakit vagy valamely vagyontárgyat kihagyni, illetve olyan formai hibát véteni, amely miatt a végrendelet érvénytelen lehet vagy később vita tárgyává válhat. 

A végrendeletet érdemes akkor elkészíteni, amikor nyugodt körülmények között, tiszta fejjel tudjuk végiggondolni, mi legyen vagyonunk sorsa. Ilyenkor tudjuk családi körülményeinket figyelembe véve meghatározni, kinek mit szánunk majd abból, amit addigi életünk során felépítettünk. 

Persze az is egy lehetőség, hogy „átengedjük a döntést” a jogszabálynak, és a törvényes öröklési rend alapján osztják majd el vagyonunkat. De azok, akik tudatosan tervezik és kezelik vagyonukat életükben, egyre gyakrabban maguk szeretnék meghatározni annak haláluk utáni sorsát is. Előfordulhat például, hogy figyelembe szeretnék venni, hogy gyermekeiket korábban eltérő mértékben támogatták, vagy valamely törvényes örököst ki akarnak zárni az öröklésből.

 

Tudatos vagyontervezés

Lakás, nyaraló, bankszámla, céges részesedés, autó, értékpapírok, ékszerek, értéktárgyak, ingóságok, kriptodeviza. Fontos végiggondolni, kinek mit szánunk, ki kapott többet már korábban, és kit akarunk segíteni életünk végén. Ki tudja továbbvinni a családi céget, és hogyan részesülnek a nyereségből azok, akik nem vesznek majd részt az üzletben. Ki kapjon többet, ki kevesebbet, mint amennyi a törvény szerint járna neki. Így a végrendelet valóban azt fogja tükrözni, amit nyugodt körülmények között átgondoltunk – nem egy pillanatnyi félelmet vagy kényszerhelyzetet.

Vannak ezen felül olyan tipikus élethelyzetek, amikor gyakran tesznek végrendeletet a magyarok:

• nem az első házasságukban, vagy mozaikcsaládban élők, ahol végrendelet nélkül nem egyformán részesülnek a vagyonból a különböző kapcsolatokból született gyerekek, 
• élettársak, mert a törvényes öröklési rend szerint egyáltalán nem örökölnek egymás után,
• amikor az egyik gyermekkel szoros, a másikkal gyenge a kapcsolat, de törvény szerint mindketten azonos arányban örökölnének,
• vállalkozás tulajdonosa, aki biztos akar lenni abban, hogy olyan örökös kapjon tulajdonrészt, aki törődni fog a céggel.

 

Változó élethelyzet – frissíthető végakarat

Sokan azért halogatják a végrendelet megírását, mert azt gondolják, úgyis csak azt tudják majd elosztani, ami életük végén vagyonuk lesz, nem látnak előre. Ahogy változik az élethelyzet – új gyermek, unoka, párkapcsolat –, úgy változhat az örökhagyó szándéka is. Ugyanúgy megválhat egyes értékeitől és újakat szerezhet. Valójában a végrendelet nem egy végleges, kőbe vésett döntés: amíg az örökhagyó él és megvan a belátási képessége, módosíthatja, frissítheti, visszavonhatja korábbi végintézkedését. Így mindig az adott életállapotában érvényes végakaratát fogja tükrözni.

Az időben, átgondoltan és tiszta fejjel elkészített végrendelet nem csak jogi szempontból fontos: egyértelműbbé teheti a hagyaték rendezését, és csökkentheti a félreértések, valamint az öröklési viták esélyét. 

 

Szakemberrel biztosabb

Végrendeletet akár otthon, akár egyedül is lehet írni, de a szigorú formai és tartalmi követelmények miatt könnyű hibázni. Egy apró formai hiba vagy pontatlan megfogalmazás is elég lehet ahhoz, hogy a dokumentum később érvénytelen legyen vagy megtámadják. Közjegyző vagy ügyvéd közreműködésével elkerülhetők ezek a formai és tartalmi hiányosságok. A közjegyző által készített a végrendelet közokiratként erős bizonyító erővel bír, és a végintézkedés ténye bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. A nyilvántartást a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző ellenőrzi, így a végintézkedés nem kallódik el, és az eljáró közjegyző tudomást szerez róla.