Bizonyítás, peres eljárásra való felkészülés
Mi képezheti ténytanúsítás tárgyát?
A ténytanúsítás során a közjegyző jogi jelentőségű tényeket tanúsíthat közhitelesen, közokirati formában. Vagyis a közjegyző az általa tapasztalt tényekről közhiteles leírást, fényképet, kép- vagy hangfelvételt készít, amelyek egy esetleges későbbi jogvita során a bizonyítás megkönnyítése céljából fontosak lehetnek.
A tanúsítvány kiállítására a közjegyző hivatali helyiségében, vagy helyszínen - illetékességi területen belül - kerülhet sor.
A ténytanúsítás során a közjegyző ugyan semmilyen következtetést nem vonhat le és nem állapíthatja meg azt sem, hogy az adott esemény vagy állapot jogos vagy jogellenes, de bármit tanúsíthat, amit az eljárása során észlelt. A hétköznapi és a gazdasági élet számtalan területén lehet szükség ténytanúsításra, például pályázatok bontásakor, tenderek tanúsításakor. Készülhet tanúsítvány a házunkban vagy lakásunkban keletkezett károkról, zaklató sms-ekről, Facebook oldal tartalmáról, youtube videóról, testületi ülésekről, közgyűléseken készített jegyzőkönyvről, de fontosak lehetnek a szerzői jogi és iparjogvédelmi ténytanúsítványok is.
Ki tekinthet be a szakértői véleménybe?
A közjegyző a szakértői véleményt a kérelmezőn kívül kizárólag bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére küldheti meg, amennyiben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosultak.
Mennyi idő alatt készül el a szakvélemény?
A szakértő a szakvéleményt a kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.
Milyen formában és kinek kell megfizetni a szakértő munkadíját? Mennyibe kerül?
A szakértői díj fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a közjegyző bizalmi őrzéses számláján kell elhelyezni. A közjegyző a szakértői vélemény elkészültét követően a szakértői díj- és költségjegyzék alapján utalja azt át a szakértő részére. Az igazságügyi szakértői díjszabásról jogszabály rendelkezik.
Ki választja ki az igazságügyi szakértőt?
A kirendelésre kerülő szakértő személyéről minden esetben a közjegyző dönt.
Mikor nem lehet kérni az előzetes bizonyítást?
Amennyiben az ügyben már per vagy büntetőeljárás van folyamatban, a közjegyző előtti előzetes bizonyításra és szakértő kirendelésre nem kerülhet sor. A közjegyző nem rendelheti el az előzetes bizonyítást, ha az más személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedéssel vagy az érintett beleegyezése nélkül testi épségének sérelmével járó vizsgálat elvégzése lenne.
Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?
A kérelemnek tartalmaznia kell:
- a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
- az eljárás lefolytatására irányuló kifejezett kérelmet,
- rövid tényállást,
- a kérelem előterjesztésének indokait, azokat a körülményeket, amelyeknek alapján az eljárásnak helye van,
- nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az ügyben per vagy büntetőeljárás nincs folyamatban,
- az illetékes közjegyző megjelölését és a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat,
- a szakértői vizsgálat esetén annak tárgyát és helyét, valamint azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania,
- előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelem esetén az ellenfél megjelölését.
Hogyan terjeszthető elő a kérelem?
Az előzetes bizonyítás, és az igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló kérelmet előterjesztheti írásban, de jegyzőkönyvbe is mondhatja az illetékes közjegyzőnél.
Melyik közjegyző illetékes az előzetes bizonyítási eljárás lefolytatására vagy igazságügyi szakértő kirendelésére?
Az eljárásra az a közjegyző illetékes, - akinek az illetékességi területén van az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye/székhelye (belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármely közjegyző illetékes), vagy akinek az illetékességi területén található a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan vagy dolog.