Milliókat adunk kölcsön barátunknak, rokonunknak, ismerősünknek anélkül, hogy papírt írnánk róla, miközben hosszasan körmölünk egy áruházi kérdőívet, abban bízva, nyerünk vele egy néhány ezer forintos szuvenírt. Naivan ugyanis azt feltételezzük, csak nem teszik meg velünk, hogy nem adják vissza a pénzünket! Pedig ez megtörténhet. Ezért a legjobb, ha még a kölcsönadás előtt egy közjegyzőnél aláírunk egy kölcsönszerződést, vagy adósunk elismeri el a tartozását és hogy rendezi azt.
Fel sem tételeztem, hogy nem adja vissza a pénzt, ezért nem is írtunk róla papírt – gyakori panasz ez azok részéről, akik egy nagyobb, több százezer, de akár milliós összeggel kisegítették átmenetileg megszorult barátjukat, rokonukat, ismerősüket, ám utóbbiakat a jó viszony sem gátolta meg abban, hogy elszabotálják a törlesztést. Pedig egy nemrégiben készült kutatás szerint a kölcsönt kért családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek csak a fele fizette vissza a pénzt az utolsó fillérig, nagyjából egyharmaduk csak részben, míg 15 százalékuk egyáltalán nem.
Sokan keverik össze az üzletet és a barátságot, az érzelmeikre hagyatkoznak, nem is gondolnak arra, hogy bárki is kockára tenné a jó viszonyt. Ha pedig mégis pórul járnak, csak sopánkodnak, miért nem papírozták le a kölcsönadást, vagy miért egy per során könnyen vitatható sajtcetlire írták azt, így végül inkább hagyják elévülni jogos követelésüket. A másik végletet azok jelentik, akik dühükben illegális eszközökkel – például verőlegényeket felbérelve – próbálják visszaszerezni a jussukat.
Pedig létezik legális út is: ha a kölcsönadó még a kölcsönadás előtt a barátjával, rokonával, ismerősével elmegy egy közjegyzőhöz, akivel közokiratba foglaltatják a kölcsönszerződést. Ez a közhiedelemmel ellentétben nem kerül sokba, a százezres kölcsönöknél már megéri kifizetni ennek díját. Cserébe ugyanis a kölcsönnyújtó olyan jogi dokumentumhoz jut, amivel nemfizetés esetén megkérheti a közjegyzőt, indítson azonnali végrehajtást az adós ellen. Ami ideális esetben néhány héten belül megindul, ennél a pereskedés jóval hosszadalmasabb és költségesebb folyamat.
Talán elsőre furcsának tűnik, de a kölcsönvevő egyedül is felkeresheti a közjegyzőt, hogy elismerje a tartozását, nemcsak azelőtt, hogy átvette a pénzt, hanem azt követően is. Azért lehet az érdeke az úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, mert ezzel megakadályozhatja, hogy a kölcsönadó több pénzt követeljen vissza tőle, mint amennyiben megállapodtak, miközben arra sem kötelezheti, hogy a kialkudottnál korábban törlesszen.