Mennyi lehet a bérlőtől kért kaució, ha kristálycsillár lóg a nappaliban? Lelakhatjuk-e, ha nem tudjuk fizetni a bérleti díjat? Mi van, ha nem akarja a tulaj visszaadni? Le is vonhatnak belőle, ha elmaradunk a közüzemi számlákkal? Sokan nem tudják mire való, pedig sok konfliktust lehet elkerülni, ha tisztában vagyunk a szabályokkal. Kaució-kisokos bérlőknek és bérbeadóknak.


A gyakorlatban jól bevált megoldás, hogy a bérbeadó a bérlőtől (a közbeszédben kaució névvel illetett) biztosítékot kér, amelyet jellemzően a bérleti időtartam lejárta után visszaad a bérlőnek. De mire való a kaució, van-e olyan körülmény, amikor azt a bérbeadó visszatarthatja?

A kaució arra szolgál, hogy fedezze például az esetlegesen meg nem fizetett bérleti díjat, a be nem fizetett közüzemi számlákat vagy az ingatlanban keletkezett bizonyos károk helyreállítását. A kauciót a szerződésben meghatározottak szerint kell felhasználni, attól eltérő okokból nem tartható vissza. Általában a bérbeadó rendelkezik a kaucióval, de felhasználásáról el kell számolnia a bérlővel. A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnésekor vissza kell adni, ha a bérlő megfelelő állapotban, a fizetési kötelezettségeit rendezve adja vissza az ingatlant.

Le lehet-e lakni?

Bár a kauciót általában egy-három havi bérleti díj összegében határozzák meg, az mégsem bérleti díj. Jó ezt tudni, amikor azt mondja a bérlőnk, hogy - a felmondás után - az utolsó hónapokat „lelakja”. De mi van, ha éppen akkor marad el a közüzemi számlákkal, vagy töri el a gardróbszekrény tükrét? Tehát nem jó ötlet, hogy a bérlő „lelakja” a kauciót, mert megeshet, hogy később emiatt futhatunk a pénzünk után. Jobb az utolsó napon elszámolni a kaucióval, amikor visszakapjuk a kulcsokat. Természetesen, ha megvan a kölcsönös bizalom a felek között, akár így is dönthetnek.

Észszerű összeget kérjünk

Érdemes mindezt rögzíteni a szerződésben, és egyben pontosan meghatározni a kaució összegét. Bérbeadóként a kaució összegét észszerűen határozzuk meg, ne essünk túlzásokba.  A Polgári Törvénykönyv szerint, ha a kaució összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, akkor a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti. Ez nem azt jelenti, hogy négyhavi bérleti díjnak megfelelő mértékű kauciót a bíróság biztosan mérsékel majd háromhavira, hanem az eset összes körülményét vizsgálni fogja. Ha kristálycsillárok, velencei tükrök vannak minden szobában, és otthagyjuk a meisseni porcelánokat és az ezüst étkészletet, akkor akár indokolt is lehet a magasabb összeg, de ez általában kevésbé jellemző. Bérlőként viszont mindenképpen legyen papírunk arról, hogy a pénzt átadtuk, és lehetőleg a szerződés aláírása után, illetve azzal egyidőben fizessük ki. A kaució átvételét legcélszerűbb a bérbeadóval a bérleti szerződésben elismertetni.

Vissza kell minden esetben fizetni?

Ha a szerződéssel kapcsolatban nincs szükség a kaució felhasználására – mert a bérlő pontosan fizet mindent és nem tesz kárt az ingatlanban – a bérleti időszak végén az teljes egészében visszajár. Ha viszont fel kell használnunk egy részét, akkor pontosan el kell számolni, és a fel nem használt összeget kell visszafizetni a bérlőnek. Ha a bérleti viszony folyamán a kaucióhoz kell nyúlni - valamilyen javítás vagy számlaelmaradás miatt -, akkor kérhetjük a bérlőt, hogy egészítse ki azt az eredeti összegre.

De mi a helyzet, ha pontosan fizetünk, nincs közüzemi tartozásunk, és a lakásban sem tettünk kárt, ám a bérbeadó – különféle mondvacsinált okokra hivatkozva – mégsem akarja visszaadni a kauciót? Mit tehetünk, hogy visszakapjuk a kauciót, hiszen nála van a pénz? Semmiképpen se fenyegetőzzünk azzal, hogy elviszünk valamit a lakásból vagy kárt teszünk benne. Önbíráskodás helyett jó megoldás lehet, ha közjegyzőhöz fordulunk, és fizetési meghagyás útján kíséreljük meg visszaszerezni a pénzünket. A közjegyző akár abban is segíthet, hogy ténytanúsítással igazolja az ingatlan átadáskori állapotát, ha ez például a felek között vitatott.

Egyébként érdemes profikra – ügyvédre vagy közjegyzőre – bízni bérleti szerződés elkészítését, hiszen ők olyan részletekre is gondolnak, ami nekünk talán eszünkbe sem jutna. Ha biztosra akarunk menni, forduljunk közjegyzőhöz, ugyanis a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés – vagy a bérlő által tett, a bérleti díj fizetésére és/vagy a kiköltözésre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat – alapján közvetlenül végrehajtható a lejárt követelés, behajtható a bérleti díj tartozás, sőt akár kiköltöztethető a jogcím nélküli lakáshasználó, ha a bérlő nem fizet, vagy elmarad a közüzemi költségekkel.