Ön el szokta olvasni a szerződés apróbetűs részeit? Biztosan érti a tekervényes jogi megfogalmazásokat? Tudja, mi történik, ha elmarad a törlesztéssel? És hogy ha kezességet vállal, arra rámehet a saját ingatlana is? Mit szólna, ha a szerződés aláírása előtt kapna még egy esélyt, hogy biztosan mindent jól értsen? Mutatjuk, hogyan lehetséges.

Az ember nagyon legyen észnél, amikor valakivel szerződést köt. Különösen igaz ez egy többmilliós banki hitelfelvétel esetén, amikor a hitelintézet már egy kész szerződéstervezetet tesz az orrunk elé, amelyet a bank jogászai - nyilván a megrendelő pénzintézet elvárásai szerint - öntöttek formába. Többségünk nem jogi szakértő, így előfordulhat, hogy nem látjuk át, vagy nem értjük, pontosan mit tartalmaznak a szerződés egyes pontjai, vagy, hogy milyen következményekkel járhat, ha valamelyik fél esetleg nem tartja be annak előírásait.

Szerencsére törvény gondoskodik arról, hogy még a szerződés aláírása előtt pontosan megismerhessük és alaposan megérthessük a részleteket, és adott esetben meggondolhassuk magunkat az utolsó pillanatban. Hogyan?

Minden harmadik szerződéssel van valami

A hitelszerződések többségét a bankok közjegyzői okiratba foglaltatják, az okiratkészítés törvényben rögzített folyamata pedig többszörösen is védi a szerződő felek érdekeit. A közjegyző nemcsak köteles felolvasni a szerződést/nyilatkozatot az okirat aláírása előtt, hanem meg is győződik arról, hogy megértettük-e a feltételeket, és hogy azok mindenben megegyeznek-e az akaratunkkal. A felolvasás alkalmával kérdezhetünk is, ha nem világos valami, pontosíthatjuk a részleteket, javíthatjuk a hibákat. A szerződést csak ezek után írhatjuk alá, de a hallottak alapján dönthetünk akár úgy is, hogy nem kötjük meg azt.

A felolvasás tehát nem időpocsékolás, hanem az utolsó lehetőségünk arra, hogy felismerjük, ha sérülnek az érdekeink, és korrigáljuk a szerződés szövegét, vagy álljunk el az aláírásától, ha az előnytelen ránk nézve. Nem ritka ugyanis, hogy valaki épp a közjegyzői felolvasás, a szerződés részletes jogi értelmezése alatt döbben rá, hogy mit jelent az adósra nézve a közvetlen végrehajtás fogalma. Vagy arra, hogy a kezesség nem pusztán egy aláírást jelent, hanem teljes vagyoni felelősséget, ha az adós nem tudja fizetni a hitelét. Gyakori, hogy az ügyfelek a szerződéskötés előtti utolsó pillanatban, a felolvasás során szembesülnek azzal, hogy pórul járhatnak a szerződéssel, és ezért végül nem kötik meg azt. Minden harmadik-negyedik szerződéskötésnél pedig biztosan felmerülnek olyan tisztázandó kérdések vagy olyan jogi részletek/következmények, amelyről az ügyfél ott, a közjegyzőtől hall először.

A végső döntést nem ússzuk meg

A közjegyző tehát pártatlan jogi tanácsadást végez a számunkra, segít nekünk megérteni a tekervényes jogi nyelvezetet, a szerződésben leírtakat és azok sokszor súlyos következményeit. És itt a pártatlanság különösen fontos jelző: a reklámok rábeszélő érveit és az egyéb marketingfogások csábító üzeneteit kiszűrve feketén-fehéren elmondja nekünk, hogy az adott papír alapján mire számíthatunk.

A pártatlan jogi tanácsadás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a közjegyző megmondja nekünk, hogy mit tegyünk. A közjegyző nem ismeri az anyagi helyzetünket, nem figyelmeztethet minket, hogy ne kössük meg a ránk nézve előnytelen vagy túl nagy anyagi tehertételt jelentő szerződést. Arra se számítsunk, hogy a közjegyzői irodában vizsgakérdéseket tesznek fel a szerződéssel kapcsolatban, vagy figyelmeztetnek, hogy figyeljünk oda, ha esetleg a felolvasás közben a mobilunkat nyomkodnánk. A közjegyzőnek olyan helyzetbe kell hoznia bennünket, hogy pontosan megértsük, mit is írunk alá, de hogy élünk-e ezzel a lehetőséggel, az már nem az ő, hanem a mi felelősségünk.