Munkavállalóként kiszolgáltatott helyzetben érezhetjük magukat, és nem merünk lépni, ha a munkaadó nem fizet időben. Különösen igaz lehet ez akkor is, ha egyéni vállalkozóként dolgozunk, és nem szeretnénk egy esetleges pereskedés miatt elveszíteni az ügyfelünket. De akkor is elbizonytalanodhatunk, ha felmondás után nem kapjuk meg, ami az elszámolás szerint járna nekünk. Nem kell rögtön bírósághoz fordulni, létezik egyszerű, gyors és hatékony módja annak, hogy a pénzünkhöz jussunk.

Ha nem érünk célt a munkáltatónknál, és nem fizet a törvényben vagy a szerződésben szereplő időpontig, akkor bíróság helyett bármely közjegyzői irodát felkereshetjük, és fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhetünk. A perelkerülést célzó eljárás előnye, hogy ha a munkáltató nem él ellentmondással a fizetési meghagyással szemben – azaz nem vitatja a követelést –, akkor ez a bírósági ítélettel azonos hatályú, jogerős és végrehajtható határozatot eredményez. Mikor érdemes közjegyzőhöz fordulni a bíróság helyett?

Nem kaptuk meg a bérünket

A munkáltató kötelezettsége a munkabér fizetése. Ha a munkaadónk több hónapon keresztül folyamatosan jelentős késedelemmel vagy egyáltalán nem fizet ki minket, akkor ezen indokkal akár azonnali hatályú felmondással megszüntethetjük a munkaviszonyt. Ha azonban nem áll szándékunkban felmondani, de szeretnénk minél előbb az elmaradt munkabérünkhöz jutni, célszerű közjegyzőhöz fordulni és fizetési meghagyás kibocsátását kérni.

A fizetési meghagyásos eljárás hatékony megoldás, mert ha a munkáltató a fizetési meghagyás kézbesítéstől számított 15 napon belül nem mond ellent, akkor az a 16. napon jogerős és végrehajtható lesz. 

Határidőn belüli ellentmondás esetén (azaz ha a munkáltató kifogással él az eljárás ellen) az eljárás perré alakul. Ám a fizetési meghagyás általában növeli a fizetési hajlandóságot, ezért valószínűleg a munkáltató fizetni fog, így egyszerűbb módon juthatunk a követelésünkhöz, mint egy bírósági eljárással.

Nem fizették ki időben a végkielégítést

Kevesen tudják, hogy akkor is lehet fizetési meghagyás kibocsátását kérni a közjegyzőnél, ha a munkáltató felmondása miatt szűnik meg a munkaviszony és ugyan járna a végkielégítés, de ezt az összeget nem fizették ki a törvény által előírt határidőig. Sokan ezt a lehetőséget összekeverik azzal, ha a munkavállaló magát az elbocsátás jogszerűségét sérelmezi, és kártérítést kér – ez esetben valóban nem érvényesítheti igényét fizetési meghagyás kezdeményezésével, a végkielégítés elmaradása esetén viszont igen.

Fontos tudni, hogy 2018 januárjától már csak abban az esetben indítható fizetési meghagyásos eljárás, ha az azt kezdeményező (jelen esetben a munkavállaló) és a kötelezett (a munkaadó) is rendelkezik belföldi lakó- vagy tartózkodási hellyel, illetve jogi személy esetén székhellyel vagy képviselettel.

Nem érkezett meg határidőre a megbízási díjunk

A piaci viszonyok átrendeződésével megnőtt azok száma, akik nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként szerződéses kapcsolatban, megbízási díjért dolgoznak. Vállalkozóként is a leggyorsabb módja a követelés érvényesítésének a fizetési meghagyásos eljárás, de figyeljünk arra, hogy míg a magánszemélyek esetében papír alapon is elindítható az eljárás, egyéni vállalkozóként nem. 2018. január 1-jétől ugyanis már az egyéni vállalkozók is elektronikus ügyintézésre kötelezettek az állam, az önkormányzatok, a hatóságok, a cégek és a jogi képviselővel rendelkezők mellett. Tehát egyéni vállalkozóként nem kérelmezhetjük papír alapon a fizetési meghagyás kibocsátását, és fordított esetben kizárólag elektronikus úton mondhatunk ellent az ellenünk kibocsátott fizetési meghagyással szemben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszerében (https://fmh.mokk.hu), ami nem keverendő össze az Ügyfélkapuval. Amennyiben egyéni vállalkozóként nem rendelkezünk elektronikus aláírással, és ezért nem tudunk regisztrálni a MOKK rendszerébe, akkor a kérelem benyújtásáért érdemes ügyvédhez fordulni.

Mennyibe kerül a fizetési meghagyásos eljárás?

A fizetési meghagyásos eljárásban az eljárási díj mértéke a követelés (több követelés esetén a követelések) összegének a 3 %-a, de legalább 8.000 Ft és legfeljebb 300 000 Ft. Továbbá a díj legalább annyiszor 1600 forint, ahány fél van.

A díjat az eljárás megindításakor meg kell előlegezni, de amennyiben jogos a követelésünk, az adós visel és fizet minden költséget (ügyvédi díjat is).