A magyarok egyharmada sosem hallott korábban a fizetési meghagyásos eljárásról, pedig ez a legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, hogy pénzéhez jusson az, akinek tartoznak. A közjegyzőtkeresek.hu online felmérése arra is rámutatott, hogy sok egyéb tévhit kering a fizetési meghagyás kapcsán: a válaszadók többsége nem tudja, hogyan és kinél lehet ilyen eljárást indítani, mekkora összeget lehet így visszakövetelni attól, aki tartozik, és kell-e bizonyítékokat bemutatni az eljárás elindításakor. Mutatjuk az eredményeket.
1. Ki kérhet fizetési meghagyást adósával szemben?
Helyes válasz: Bárki, akinek belföldi kézbesítési címe van.
A kitöltők többsége (87 százalék) helyesen tudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek belföldi kézbesítési címe van. Ehhez csak be kell mennie bármelyik közjegyzőhöz, ki kell töltenie az erre szolgáló űrlapot, és kifizetnie az eljárás díját, majd a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást. 6 százalék rosszul tudta, hogy csak magánszemélyek és egyéni vállalkozók vehetik igénybe az eljárást. 4 százalék hitte azt, hogy csak cégek, míg 3 százalék szerint csak egyéni és társas vállalkozások kezdeményezhetnek fizetési meghagyásos eljárást.
2. Bármilyen adóssal szemben lehet fizetési meghagyást kezdeményezni?
Helyes válasz: Bárkivel szemben lehet, akinek belföldi kézbesítési címe van.
Több mint kétharmad (69 százalék) volt tisztában azzal, hogy bárkivel szemben lehet fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni, akinek belföldi kézbesítési címe van. A válaszadók csaknem negyede (24 százalék) rosszul tudta, hogy az eljárás adószámhoz kötött, míg 4 százalék szerint csak magánszemélyekkel szemben lehet kezdeményezni. 3 százalék pedig tévesen azt gondolta, hogy csak egyéni vagy társas vállalkozásoktól lehet ilyen módon behajtani a tartozást.
3. Csak vissza nem fizetett kölcsön esetén lehet fizetési meghagyást kezdeményezni?
Helyes válasz: Sokféle jogos pénzkövetelésre lehet fizetési meghagyást kezdeményezni.
Erre a kérdésre is 69 százalék tudta a helyes választ, miszerint fizetési meghagyásos eljárást sokféle jogos pénzkövetelésre lehet kezdeményezni, legyen szó például vissza nem fizetett kölcsönről, lejárt számláról, elmaradt lakbérről és rezsiköltségről vagy meg nem fizetett károkozásról. 11 százalék gondolta tévesen, hogy kizárólag vissza nem fizetett kölcsönökre és kártérítésre használható, 9 százalék szerint pedig a kölcsönök mellett csak elmaradt bérkifizetésnél lehet hasznát venni a fizetési meghagyásnak.10 százalék gondolta azt, hogy az eljárást kizárólag vissza nem fizetett kölcsön esetén lehet igénybe venni.
4. Mekkora tartozást lehet behajtani fizetési meghagyással?
Helyes válasz: Hárommillió forintig csak fizetési meghagyásos eljárással lehet behajtani a tartozásokat, három- és harmincmillió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, afelett csak a peres út járható.
Szinte csak minden harmadik kitöltő (35 százalék) válaszolta helyesen, hogy hárommillió forintig csak fizetési meghagyásos eljárással lehet behajtani a tartozásokat, három- és harmincmillió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, afelett pedig csak a peres út járható. A többség (39 százalék) tévesen azt gondolta, hogy bármekkora tartozást be lehet hajtani fizetési meghagyásos eljárással. 15 százalék rosszul tudta, hogy ötmillió forintos tartozásig csak a bírósági eljárás az opció, míg 11 százalék szerint harmincmillió forintig fizetési meghagyással és peres úton is be lehet hajtani a tartozásokat.
5. Kinél lehet kezdeményezni fizetési meghagyást?
Helyes válasz: Közjegyzőnél.
A válaszadók kevesebb mint fele (46 százalék) volt tisztában azzal, hogy fizetési meghagyásos eljárást kizárólag közjegyzőnél lehet kezdeményezni. Nem szükséges azonban a lakóhely szerint illetékes közjegyzőhöz fordulni, bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni az eljárást. 28 százalék azt jól tudta, hogy a közjegyzők kibocsáthatnak fizetési meghagyást, a válaszuk mégis rossz volt, mert szerintük az ügyvédek is illetékesek az eljárás lefolytatásában. 23 százalék rosszul tudta, hogy társas vállalkozással szemben csak a cégbíróságon, míg magánszeméllyel szemben a közjegyzőnél lehet kezdeményezni az eljárást, 4 százalék pedig abban hibázott, hogy szerintük a közjegyző mellett a jegyzőhöz is lehet fordulni a jogos pénzkövetelések behajtásáért.
6. Milyen dokumentumot, bizonyítékot kell csatolni a fizetési meghagyáshoz?
Helyes válasz: Semmilyen dokumentumot vagy bizonyítékot sem kell csatolni.
Csak minden harmadik kitöltő tudta jól, miszerint semmilyen dokumentumot vagy bizonyítékot sem kell csatolni a fizetési meghagyáshoz. Persze nem árt, ha a kérelmező valamivel tudja bizonyítani, hogy jogos a követelése. Erre akkor lehet szükség, ha a fizetési meghagyás címzettje ellentmond a követelésnek. Ilyenkor ugyanis, ha a kérelmező folytatni szeretné az ügyet, az eljárás perré alakul, és a bíróságon folytatódik, ahol a feleknek már bizonyítaniuk kell az igazukat. Ezzel szemben 42 százalék azt gondolta, hogy már az eljárás kezdeményezéséhez is szükséges valamilyen dokumentum, amely alátámasztja az adós tartozását. 18 százalék jól tudta, hogy nem szükséges bizonyíték, de abban tévedtek, hogy csatolni kell a kérelemhez egy írásbeli fizetési felszólító levél másolatát. 8 százalék pedig rosszul gondolta, hogy tartozáselismerő nyilatkozat a feltétele az eljárás elindításának.
A többség rendezi a tartozást
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a kitöltőknek milyen tapasztalataik vannak a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban. A válaszokból kiderült, hogy egyharmaduk még sosem hallott erről az eljárásról. Azok, akik kezdeményeztek már fizetési meghagyásos eljárást, általában gördülékenynek vagy átlagosnak jellemezték az ezzel járó ügyintézést. Az esetek többségében az adós a dokumentum kézhezvétele után kifizette a tartozását vagy nem mondott ellent a követelésnek, ezért az eljárás kezdeményezője végrehajtás útján jutott hozzá a pénzéhez.