Örökölhetek az élettársam után? Ez a papír a kulcs

Örökölhetek az élettársam után? Ez a papír a kulcs

Mi lesz azzal az élettárssal, akinek a párja meghal? Jár-e neki az örökségből, vagy még a közös otthont is el kell hagynia? Számítanak-e az együtt töltött évek, vagy ha van papír a kapcsolat fennállásáról? Kevesen tudják, hogy az élettársak nem úgy örökölnek, mint a házastársak, de van egy biztos módja annak, hogy a felek még időben gondoskodjanak egymásról.

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy az élettársi kapcsolatokra más szabályok vonatkoznak, mint a házasságokra. Sokan csak túl későn döbbennek rá arra, hogy az élettársak nem számítanak közeli hozzátartozónak. Például amikor a párjuk elhalálozik, s kiderül, egy fillért sem kapnak szerelmük örökségéből – mivel a törvény szerint nem örökölnek egymás után.

De ez még nem minden.  Míg a törvény szerint a házastársnak – párja halála után – holtig tartó haszonélvezet jár a közös lakáson és az ahhoz tartozó berendezéseken, addig az élettársnak nincs ilyen joga, mint ahogy a többi vagyonból is csak legfeljebb hozzájárulásának mértékéig részesedhet.

 

Az öröklés tekintetében nem számítanak az együtt töltött évek

Makacsul él az a tévhit is, hogy bizonyos idő - például 15 év - után örökölnek egymás után az élettársak, ez azonban egyáltalán nem igaz. Ha az élettársak nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést, nemcsak a szétválás után, hanem az egyik fél halálát követően is előfordulhat, hogy hosszú, akár évekig elhúzódó perben kell bizonyítaniuk, az ingatlanokból és ingóságokból (például a számlán elhelyezett pénzből) mekkora rész illeti meg az egyik vagy a másik felet, illetve a törvényes örökösöket.

Nem kell azonban csüggedni, mert erre az élethelyzetre is van törvényes megoldás: végrendeletet kell készíttetni és abban rögzíteni, milyen vagyontárgyakat kívánnak az élettársak egymásra hagyni, ha bekövetkezik az elkerülhetetlen. A végrendeletben azt is be lehet biztosítani, hogy az egyedül maradt fél a közös otthonukban maradhasson. E dokumentum birtokában ugyanis az örökösök (például előző házasságból vagy ugyancsak élettársi viszonyából származó gyermekek) nem rakhatják ki abból az ingatlanból, amelyben együtt laktak, még akkor sem, ha az kizárólag az elhunyt élettárs tulajdonában állt.

Az együtt töltött évek leginkább az özvegyi nyugdíj esetén számítanak, amelyre megszakítás nélküli tíz év együttélés után válik jogosulttá az élettárs. Ha azonban közös gyermekük született, akkor ugyanez az idő egy év.

 

Lehet-e közös a végrendelet?

Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy – a házastársakkal ellentétben – az élettársak nem írhatnak közös végrendeletet sem. Fontos továbbá, hogy az elhunyt élettárs eltemettetése nemcsak joga, hanem kötelessége is az egyedül maradt félnek.  

Érdemes a végrendelet elkészítése érdekében ügyvédhez vagy közjegyzőhöz fordulni, ugyanis a törvény rendkívül szigorú formai szabályokat állít, amelyek megsértése esetén érvénytelen lehet a végrendeletünk, és emiatt minden szándékunk ellenére sem érvényesül a végakaratunk.

Amennyiben közjegyző készíti el a végrendeletünket, törvényi kötelezettsége, hogy 72 órán belül a végrendelkezés tényét bejegyezze a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ez utóbbit a Magyar Országos Közjegyzői Kamara üzemelteti, és a hagyatéki eljárások során az eljáró közjegyzők minden esetben kötelesek leellenőrizni, szerepel-e ebben olyan végrendelet (vagy más végintézkedés, pl. öröklési szerződés), amely az elhunyttól származik. Mindez immár teljes garanciát jelent arra, hogy a hagyatéki tárgyalás során mindenképpen kiderüljön, az elhunytnak volt-e végakarata.