A ténytanúsítás során a közjegyző jogi jelentőségű tényeket tanúsíthat közhitelesen, közokirati formában. Vagyis a közjegyző az általa tapasztalt tényekről közhiteles leírást, fényképet, kép- vagy hangfelvételt készít, amelyek egy esetleges későbbi jogvita során a bizonyítás megkönnyítése céljából fontosak lehetnek.

A tanúsítvány kiállítására a közjegyző hivatali helyiségében, vagy helyszínen - illetékességi területen belül - kerülhet sor.

A ténytanúsítás során a közjegyző ugyan semmilyen következtetést nem vonhat le és nem állapíthatja meg azt sem, hogy az adott esemény vagy állapot jogos vagy jogellenes, de bármit tanúsíthat, amit az eljárása során észlelt. A hétköznapi és a gazdasági élet számtalan területén lehet szükség ténytanúsításra, például pályázatok bontásakor, tenderek tanúsításakor. Készülhet tanúsítvány a házunkban vagy lakásunkban keletkezett károkról, zaklató sms-ekről, Facebook oldal tartalmáról, youtube videóról, testületi ülésekről, közgyűléseken készített jegyzőkönyvről, de fontosak lehetnek a szerzői jogi és iparjogvédelmi ténytanúsítványok is.

A közjegyző a szakértői véleményt a kérelmezőn kívül kizárólag bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére küldheti meg, amennyiben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosultak.

A szakértő a szakvéleményt a kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

A kérelmező a szakértői díj fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a közjegyző bizalmi őrzéses számláján helyezi el, azt a szakértői vélemény elkészültét követően a szakértői díj- és költségjegyzék alapján a közjegyző utalja át a szakértő részére.Az igazságügyi szakértői díjszabásról jogszabály rendelkezik. Az eljárásban költségmentességnek és költségfeljegyzésnek nincs helye.

Amennyiben az ügyben már per vagy büntetőeljárás van folyamatban, a közjegyző előtti előzetes bizonyításra és szakértő kirendelésre nem kerülhet sor. A közjegyző nem rendelheti el az előzetes bizonyítást, ha az más személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedéssel vagy az érintett beleegyezése nélkül testi épségének sérelmével járó vizsgálat elvégzése lenne.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
• az eljárás lefolytatására irányuló kifejezett kérelmet,
• rövid tényállást,
• a kérelem előterjesztésének indokait, azokat a körülményeket, amelyeknek alapján az eljárás lefolytatásának van helye ,
• nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az ügyben per vagy büntetőeljárás nincs folyamatban,
• az illetékes közjegyző megjelölését és a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat,
• a szakértői vizsgálat esetén annak tárgyát és helyét, valamint azokat a konkrét kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania,
• előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelem esetén az ellenfél megjelölését.

Az előzetes bizonyítás, és igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló kérelmet előterjesztheti írásban, de jegyzőkönyvbe is mondhatja az illetékes közjegyzőnél.

Az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén van az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye/székhelye (belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármely közjegyző illetékes), vagy akinek az illetékességi területén található a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan vagy dolog.

Nem, Önnek kell kérelmeznie a végrehajtást a jogerős fizetési meghagyás alapján. A végrehajtási kérelmet csak annál a közjegyzőnél terjesztheti elő, akinél jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás. A végrehajtási kérelemet formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek papíralapú változata szintén bármelyik közjegyzőtől igényelhető és letölthető a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapjáról is (www.mokk.hu).

Igen, a fizetési meghagyásos eljárás során felmerülő költségek az adósra háríthatók.

Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul, és a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróság előtt folytatódik.

Ha az adós a fizetési meghagyás kézbesítését követő (vagy amennyiben a tértivevény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza és erre tekintettel beáll a kézbesítési vélelem ettől számított) 15 napon belül nem vitatja a követelést, akkor az jogerőre emelkedik, ami olyan, mintha jogerős bírósági ítélet született volna, és a közjegyző – az Ön kérelmére – elrendeli a követelés végrehajtását.

Nem szükséges jogi képviselő, közvetlenül a közjegyzőhöz fordulhat.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem mellé nem kell (elektronikus iratbeadás esetén nem is lehet) bizonyítékot csatolni, azonban a jogosultnak az eljárás perré alakulása esetén a bírósághoz be kell nyújtania a bizonyítékokat, illetve az ügyre vonatkozó részletes tényállításait elő kell adnia.

A fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratok adattartama, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye egy elektronikus rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre.

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző minden döntését elektronikusan hozza meg, és attól függően, hogy kivel kell közölni, elektronikusan vagy papíralapon posta vagy végrehajtó útján kézbesíti, illetve megküldi a címzetteknek. Tehát a közjegyző eredeti döntései kizárólag elektronikus formában léteznek. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján a közjegyző, illetve a MOKK rendszere által előállított jegyzőkönyv (igazolás), aktanyomat, határozat (értesítés, végrehajtási lap) és az ezekről kiállított hiteles kiadmány közokirat. Ugyanilyen bizonyító erővel bizonyítja a felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző vagy a MOKK rendszere által készített másolat, illetve ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. A MOKK rendszerén keresztül előállított elektronikus közokiratokat legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. Aki elektronikusan nyújtja be a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét, azzal a jogosulttal a közjegyző elektronikusan tartja a kapcsolatot is, és minden részére érkezett iratot elektronikusan vehet át. Ezzel kiküszöbölhető a postai átfutási idő, ami jelentősen gyorsíthatja az eljárást.

A közjegyző legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 naptári napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Innentől nincs más teendő, mint várni, hogy mit tesz a kötelezett. Amennyiben nem vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és kérelmezhető annak végrehajtása, ezáltal akár egy-másfél hónapon belül a pénzéhez juthat a jogosult. Ha viszont a kötelezett a fizetési meghagyással szemben ellentmondással él, akkor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul. Ebben az esetben a jogosultnak be kell nyújtania a hatáskörrel rendelkező és illetékes bírósághoz az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, valamint meg kell fizetnie a peres eljárás illetékét.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért eljárási díjat kell fizetni a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának. A díj alapja az érvényesített követelés összege, amelynek 3%-a, de legalább 8000 forint, legfeljebb pedig 300 000 forint fizetendő eljárási díjként. Továbbá a díj legalább annyiszor 1600 forint, ahány fél van.

Ha a jogosult a kérelmétől a fizetési meghagyás kibocsátása előtt eláll, úgy a fizetendő eljárási díj az eljárásért egyébként fizetendő díj 10%-a, de minimum 3200 forint.

A fizetési meghagyás végrehajtása elrendelésének a díja a végrehajtandó követelés 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb pedig 150 000 forint. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás elrendelése előtt, vagy az ügy áttétele tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a végrehajtási díj az egyébként fizetendő díj 10%-a, de legalább 8000 Ft, illetve ha az az ügyben már történt valamilyen közjegyzői intézkedés (pl. hiánypótlási felhívás), úgy az egyébként fizetendő díj 50%-a, de legalább 8000 Ft.

A díj megfizetésének a módja elektronikus beadásnál átutalással, bankkártyával kezdeményezett fizetéssel, papíralapon történő benyújtásnál postai készpénz-átutalási megbízással („sárga csekkel”) történik. A szükséges csekkek a közjegyzői irodákban elérhetőek.

Amennyiben papíralapú iratbeadásra jogosult, személyesen is beviheti a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet bármelyik közjegyzői irodába vagy könyvelt küldeményként ajánlott/tértivevényes postai küldeményként javasolt feladni a nyomtatványt.

Arra, hogy precízen és pontosan töltse ki nyomtatványt, mert a hiányosan vagy rosszul kitöltött iratot a közjegyző visszaküldi hiánypótlásra, és ezzel meghosszabbodik az eljárás időtartama, bizonyos esetekben pedig a kérelem elutasításának van helye.

A jogi képviselő nélkül eljáró magánszemély vagy társasház bármelyik közjegyzőnél papíralapon előterjesztheti a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon. Az űrlapok elérhetők a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Kérelmek, kitöltési útmutató c. menüpontja alatt (www.mokk.hu)

Cégek és más jogi személyek (pl egyesület, alapítvány), továbbá ha jogi képviselővel jár el a jogosult (akár a magánszemély, társasház is) – kivéve, ha a beadványához jogszabály által megengedett papíralapú mellékletet csatolnak – , a kérelmüket kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő. A kérelmet ebben az esetben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara erre szolgáló honlapján (fmh.mokk.hu) kell benyújtani. Az elektronikusan kitöltött űrlapot minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni. (www.mokk.hu)