Banális dolognak tűnik, mégis nagy galiba lehet belőle, ha nem jól állítjuk ki.
Kellenek hozzá tanúk? Meghatalmazhatok kiskorút is hivatalos ügyben? Képviselhet az anyukám egy bírósági tárgyaláson? Ha odafigyelünk, sok mindent lehet, ha nem, akár rengeteg pénzt, sőt még az örökségünket is elbukhatjuk. Íme, 6 tipp, hogy nyugodtan napozhasson a strandon, míg mások intézik az ügyeit.

Gyakran előfordul, hogy távollét, betegség vagy a nyári vakációnk miatt nem tudjuk személyesen intézni az ügyeinket, ezért meghatalmazunk valakit, hogy járjon el a nevünkben. Nem mindegy azonban, hogyan és kire bízzuk fontos ügyeinket, ugyanis a meghatalmazottunk szerződést írhat alá, nyilatkozhat helyettünk, és az ő nyilatkozatai alapján mi leszünk valamire jogosultak vagy kötelezettek.  Ha nem megfelelő formában vagy nem a megfelelő személynek adjuk a meghatalmazást, a felesleges ügyintézésnél – és az ezzel járó időpocsékolásnál – sokkal többet is bukhatunk: meghiúsulhat az ügylet, és akár anyagi kárunk is keletkezhet.

Tudna erről mesélni az a pórul járt lakásvásárló, aki elbukta a foglalót, mert képviselője nem írhatta alá az adásvételi szerződést a szakszerűtlen meghatalmazás miatt. Vagy az, aki elfelejtette tájékoztatni a bankot egy korábbi meghatalmazás visszavonásáról, így meghatalmazott ismerőse annak visszavonása után is csapolta a bankszámláját. Elbukhatja örökségét, aki nem a megfelelő személyt hatalmazza meg, hogy képviselje a hagyatéki tárgyaláson.

Nagyon sokan nincsenek tisztában a meghatalmazás formai követelményeivel, ahogy azzal sem, hogy milyen típusú ügyben kinek adható meghatalmazás: 

1. Figyelni kell arra, hogy ha nyomtatott formában készül a meghatalmazás, akkor két tanúnak is alá kell írnia, vagy a dokumentumot közjegyző jelenlétében írjuk alá (aláírásonként 1500 Ft-ért).
    
2. Ha elejétől a végéig saját kézzel írjuk, és a végén aláírjuk, akkor nincs szükség tanúkra.
   
   
3. Egyes ügyekben – például egy hagyatéki tárgyalás vagy bírósági peres eljárás esetében – nem hatalmazhatunk meg akárkit a képviseletünkre, csak törvényben meghatározott személyeket (pl. egyeneságbeli rokon, testvér, ügyvéd). Szerteágazó bonyolult ügyben érdemes ügyvédet meghatalmazni.
   
   
4. Az egyszerű polgári jogi ügyletekben (adásvételi szerződés, ingatlan kiadás, autóvásárlás,) bárki meghatalmazható – akár 14. életévét betöltött kiskorú is.
   
   
5. Ha nem csak banki és postai, hanem egyéb hivatalos ügyek intézésére hatalmaz meg valakit – például a férj vállalkozása ügyeinek intézését rábízza a cégben szintén tag feleségére, amíg hosszabb ideig külföldön tartózkodik – nem feltétlenül lesz elegendő a magánokiratba foglalt meghatalmazás. Ebben az esetben érdemes közjegyzőhöz fordulni és egy „általános érvényű” meghatalmazást közokiratba foglaltatni.  A meghatalmazásban érdemes kiemelni azokat az ügyeket, amelyek biztosan elő fognak fordulni (pl. banki ügyek, hivatalos iratok átvétele a postástól stb.)
   
   
6. Alapszabály, hogy mindig az adott ügyben illetékes szerv elvárásainak tartalmi és formai szempontból is megfelelő meghatalmazást kell készíteni. Például közjegyzői okirat készítésénél a meghatalmazást közokiratba kell foglalni, de legalább közjegyzői aláírás-hitelesítéssel kell ellátni.
   
   

Ha biztosra akarunk menni, forduljunk közjegyzőhöz, mivel a közjegyzői okiratba foglalt, vagy aláírás-hitelesítéssel ellátott meghatalmazás szinte minden hatóságnál, intézménynél felhasználható. A közjegyző által készített meghatalmazás ugyanis közokirat, amely különleges bizonyító erővel bír, azaz a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja. Ha ügyvédet hatalmazunk meg, ott erre nincs szükség, az erre vonatkozó szabályokról a választott ügyvédünk tudni fogja.