5 tipp, hogy ne legyen rémálom a lakáskiadásból

5 tipp, hogy ne legyen rémálom a lakáskiadásból

A cikk több mint egy éve készült, nem feltétlenül a hatályos információkat tartalmazza.

Minden lakáskiadó legszörnyűbb rémálma, ha a bérlője nem fizet, ráadásul nem is hajlandó kiköltözni a lakásból. De fel lehet készülni a legrosszabbra? El lehet kerülni a hosszas pereskedést, és az idegőrlő huzavonát? Előfordulhat, hogy hónapokig nem tehetünk semmit?  Adunk néhány tippet, hogyan biztosítsa be magát az ilyen helyzetek ellen.

Magyarországon több mint 600 ezren élnek albérletben, és a kiadó ingatlanok iránt rohamosan nő a kereslet: az elmúlt két évben 80 százalékkal emelkedett az albérletre meghirdetett lakások száma. Ennek ellenére még ma is sokan házilag barkácsolt szerződéssel vagy írásbeli szerződés nélkül adják bérbe lakásukat, mások a kisebb adófizetési teher reményében a valós díjnál alacsonyabb összegre kötnek szerződést, a különbözetet pedig feketén teszik zsebre. Mondani sem kell, az ilyen amatőr szerződések vagy az írásbeli szerződés hiánya könnyen kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a bérbeadót. Sokszor előfordul, hogy a bérlő hónapokig nem fizet vagy többszöri felszólításra sem hajlandó kiköltözni a lakásból. A vitának gyakran bírósági eljárás lesz a vége, ami kíméletlenül hosszúra nyújthatja a tűrhetetlen állapotot. Rosszabb esetben a bérbeadó (vagy adott esetben a bérlő) végül lemond jogos igényéről és veszni hagyja a pénzét.

Pánikra azonban semmi ok, bebiztosíthatjuk magunkat ilyen esetekre is, ha közjegyzőhöz fordulunk, aki több módon is segíthet:


1.  Egyrészt a közjegyző által készített bérleti szerződés közokiratnak minősül és közvetlenül végrehajtható, ami azt jelenti, hogy a szerződésben foglaltakat hosszú bírósági pereskedés nélkül is ki tudjuk kényszeríteni. Ha tehát az albérlő többszöri felszólításra sem fizeti meg a bérleti díjat vagy a közüzemi számlákat, a közjegyzőnél kezdeményezhetjük az elmaradt bérleti díjak és számlák végrehajtásának elrendelését, és innentől már a végrehajtó dolga, hogy behajtsa az adósságot.


2.  Másrészt a közjegyző által elkészített bérleti szerződés arra is megoldást jelent, ha a bérlő nem lenne hajlandó kiköltözni a lakásból. A szerződés alapján ugyanis akár rendőri közreműködéssel - minden bírósági procedúra nélkül – kiköltöztethető a jogcím nélküli lakáshasználó az ingatlanból, amennyiben ezt a rendelkezést kértük belefoglalni a szerződésbe. A kilakoltatással kapcsolatban érdemes azonban tudni, hogy lakóingatlanok esetében december 1. és március 31. között kiköltöztetési moratórium van érvényben.


3.  Akkor is érdemes közjegyzőhöz fordulni, ha már van bérleti szerződésünk. A fenti problémákra ugyanis az is megoldást jelenthet, ha a bérlő kiköltözési nyilatkozatot ír alá egy közjegyző előtt. A kiköltözési nyilatkozat a lakás bérlőjének egyoldalú nyilatkozata (kötelezettségvállalása) arra vonatkozóan, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor – bármilyen okból is történjen az – kiköltözik az ingatlanból. A kiköltözési nyilatkozatot a közjegyző az általa készített bérleti szerződésbe is belefoglalhatja, de a dolog működhet önállóan is, ha már létrejött a felek között a bérleti szerződés. Ha tehát ilyen papír van a kezünkben, probléma esetén a kilakoltatás külön bírósági procedúra nélkül, azonnal elindítható.

4.  A közjegyző emellett segít abban is, hogy a bérleti szerződés szakszerűen, a törvényeknek megfelelően készüljön, és tartalmazza mindazokat az apró részleteket, amelyekkel elkerülhetjük a későbbi buktatókat, és amelyek nekünk magunknak talán eszünkbe sem jutnának. Például a bérleti díj fizetésének módja, vagy a lakáshasználót megillető jogok, illetve kötelezettségek (például lehet-e háziállatot tartani vagy dohányozni az ingatlanban), felmondási határidők vagy a kaució felhasználásának és visszafizetésének feltételei.

 
5. Akkor sem kell elkeserednünk, ha nem fizet a bérlőnk, de nincs közjegyzői okiratba foglalt szerződésünk vagy egyoldalú kötelezettségvállalás a bérlő részéről. Úgy is lehet ugyanis kötelezni a bérlőt a meg nem fizetett bérleti díj, rezsiköltség vagy a bérleményben okozott kár megfizetésére, ha fizetési meghagyás kibocsátását kérjük közjegyzőtől. A fizetési meghagyásos eljárással adott esetben pereskedés nélkül, akár néhány héten belül a pénzünkhöz juthatunk.