Egyre többen vannak tisztában azzal, hogy érdemes még a házasságkötést megelőzően rendbe tenni a vagyonjogi viszonyokat – és nem elsősorban azért, hogy már a mézesheteinkben a válásra készüljünk. A házassági vagyonjogi szerződés a házastársak biztonságról is szól. Az egyik fél vállalkozásának csődje, vagy egy bedőlő hitel esetén csak megfelelő szerződéssel lehet elkerülni, hogy a házastársnak ne kelljen helyt állnia a közös vagyon terhére. Mert a házassági életközösség során felhalmozódó terheket a közös vagyonból fizetni kell, a másik fél különvagyonából viszont nem.
Újra divatba jött a házasság, évről évre többen kötik össze az életüket. A legfrissebb adatok szerint idén január és május között 27 százalékkal több házasságot kötöttek, mint egy évvel korábban, ami különösen jelentős annak fényében, hogy a világjárvány miatt sok áprilisi és májusi frigyet elhalasztottak. Ugyanígy nő évről évre a házassági vagyonjogi szerződések száma is, egyre több házasulandó tartja fontosnak a vagyoni viszonyok tisztázását. Ezekkel az arányokkal ellentétben az elmúlt években csökkenést mutat a válási statisztika, tavaly nagyjából minden negyedi házasságkötésre jutott egy válás.
Mi számít közös, és mi különvagyonnak egy házasságban?
Főszabályként a házasságkötés előtt szerzett vagyon különvagyonnak számít, míg a házasság alatt szerzett vagyongyarapodás közös vagyon. Tehát ha valakinek az esküvő előtt már volt egy lakása, az az ő különvagyona, de a bérbeadásból származó nyereség a házasságkötés után már a közös vagyon részévé válik. Ugyanígy egy esküvő előtt alapított cég tulajdonrésze is különvagyonnak számít, a profiton viszont már osztoznak a házas felek. Szintén a közös vagyonba kerül a házasság alatt keresett munkabér, de akár egy lottónyeremény is. Fontos tudni, hogy közösek a házasságkötés után keletkezett adósságok is, még akkor is, ha csak az egyik házastárs cége veszi fel a hitelt, és nem tudja fizetni, melynek okán – végső esetben – a tartozás megfizetésére a másik házastárs is köteles lehet.
A közös vagyonhoz tartozás vélelme alól kivételt csak az örökség vagy az ajándékozás képez: a házasság idején örökölt vagy ajándékba kapott vagyonelemek nem képezik a közös vagyont, az különvagyonnak számít.
Ha ezektől a szabályoktól a pár el szeretne térni, akkor érdemes házassági vagyonjogi szerződést kötniük, amiben tulajdonképpen bárhogyan szabályozhatják vagyoni viszonyaikat. Akár tételesen meghatározhatják, melyik vagyonelem kinek a különvagyonához tartozik, és az állandó bevételeik felosztásáról is rendelkezhetnek. A legtöbbször ingatlanok, autók, cégtulajdonok, megtakarítások tulajdonáról írnak a hazássági vagyonjogi szerződésben, de előfordul olyan is, hogy egészen a részletekig szabályozzák közös életüket, vagyoni viszonyaikat, például, hogy egyikük jövedelméből fizetik a rezsit, a másikéból pedig a bevásárlást.
Az örökséget is befolyásolja
A házassági vagyonjogi szerződés az örökösödést is befolyásolja, elsősorban akkor, ha már valamely házastárs korábbi kapcsolatából született gyermek. Mert a közös gyermek mindkét szülője különvagyonának és a közös vagyonnak is örököse, viszont egy korábbi házasságból származó gyerek a mostohaszülője különvagyonából nem örököl. Emellett egy szerződéssel az is egyértelművé tehető, hogy a vagyon mely részére jelenthet be házastársi vagyonközösségi igényt a túlélő házastárs. A vagyonjogi szerződés így tiszta helyzetet teremthet és nagyban elősegítheti, hogy az elhunyt társa és a korábbi házasságból származó gyerekek között békés maradjon a kapcsolat.
Ezt érdemes tudni a házassági vagyonjogi szerződésről
A házassági vagyonjogi szerződést házasulandók, és házasságban élők is köthetnek. Ebben saját megegyezésük szerint rendezhetik vagyonjogi viszonyaikat: meghatározhatják, hogy – a törvényi alapesettől eltérően – mi a közös és mi a különvagyonuk, hogyan kezelik a közös vagyont és hogyan osztják meg azt egy válás esetén. Rendelkezhetnek a jövőben megszerzendő vagyonuk sorsáról, de a szerződéskötés előtti időszakban szerzett vagyontárgyakról is. A házastársak közös vagyonukat a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnésekor szerződésben is megoszthatják, illetve megszüntethetik.
Fontos tudni, hogy érvényes házassági vagyonjogi szerződés kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan köthető, ezáltal az otthon, egymás között írt szerződés még akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták. A közjegyzőnél kötött szerződésnek több előnye is van. Mindenekelőtt az, hogy azt a közjegyző nyomban bejegyezhet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába (HÉVSZENY). A nyilvántartásba vétel egyidejűleg kizárja, hogy harmadik személy (pl. hitelező) arra hivatkozzon, hogy a szerződés létéről nem tudott. Másik előnye, hogy a közjegyzőnél kötött házassági vagyonjogi szerződés közokirat, ezáltal teljeskörűen bizonyítja a benne foglalt adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban részletezett események megtörténtét és körülményeit, egyúttal különleges bizonyító erővel is bír.