Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi számít közös, és mi különvagyonnak házasságkötés után – ez derült ki a közjegyzőtkeresek.hu júniusi házassági vagyonjogi kvízéből, melyet ezerötszáznál is többen töltöttek ki. A válaszadók körében számos tévhit él azzal kapcsolatban is, hogy a házastársaknak a bevételeik mellett közösek-e a tartozásaik is. Többségük pedig azzal sem volt tisztában, hogy a házastárs vállalkozásából származó bevételek akkor is közösek, ha azt a másik még az esküvő előtt alapította. Mutatjuk az eredményeket.
1. Az apósom a feleségemre hagyta a lakását. Mivel a házasságkötésünk után örökölte, a törvény szerint én is a tulajdonosa leszek az ingatlannak?
Helyes válasz: Nem, az örökölt és ajándékba kapott vagyontárgyak a házastársi vagyonközösség alatt is különvagyonnak számítanak.
A kitöltők csaknem háromnegyede (72 százalék) tisztában volt vele, hogy az örökölt és ajándékba kapott vagyontárgyak, függetlenül azok értékétől, a vagyonközösség fennállása alatt is különvagyonnak számítanak. 17 százalékuk azt ugyan jól tudta, hogy az említett vagyontárgyak automatikusan nem tartoznak a közös vagyonba, de tévesen úgy gondolták, hogy 10 év együttélés után a házastárs 50 százalékos tulajdonrészt szerez a közösen lakott lakásból. 8 százalék szerint a házasságkötés után szerzett minden vagyontárgy fele a házastársat illeti, ami alól az öröklés sem kivétel, 3 százalék pedig szintén rossz választ adott, miszerint az örökölt vagyontárgyak egyharmada az örökös házastársát illeti.
2. Az esküvőnk előtt néhány évvel alapítottam egy jól menő vállalkozást, aminek egyedüli tulajdonosa vagyok. Az ebből származó bevétel a törvény szerint közös a felségemmel?
Helyes válasz: Igen, a törvény szerint a házasságkötés után általában a bevételek közös vagyonnak számítanak.
40 százalék tudta helyesen, hogy házasságkötés után, amennyiben a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben máshogy nem rendelkeznek, a bevételeik közös vagyonnak számítanak. Ugyanennyien gondolták tévesen azt, hogy a bevételek csak akkor lesznek közösek, ha a házastársak ezt házassági vagyonjogi szerződésben külön rögzítik. 15 százalék tartotta tévesen úgy, hogy a különvagyonból származó bevételek sosem lesznek közösek, és 5 százalék válaszolta rosszul, hogy a vállalkozásból származó bevétel csak akkor lesz közös, ha annak alapításakor a házastársak már élettársként együtt éltek.
3. A férjem, még mielőtt megismerkedtünk, kapott egy lakást a szüleitől. Eladtuk, és kizárólag ennek az árából vettünk egy nagyobbat. A törvény szerint az új lakásnak a fele már engem illet?
Helyes Válasz: Nem, mert a régi lakás a férj különvagyona volt, és ha ennek az árából vették a másikat, az sem lesz közös vagyon.
A válaszadók többsége azzal sem volt tisztában, hogy automatikusan nem lesz minden vagyontárgy a közös vagyon része, amit a házaspár az esküvő után szerez. 44 százalék jól tudta, hogy nem lesz például közös vagyon az az ingatlan, amelyet már házasként vásárolnak, de ahhoz kizárólag az egyikük régi – még a házasságkötés előtt szerzett, tehát különvagyoni – lakásának árát használják fel. Ahogy nem lesznek közösek a házasságkötéssel az örökölt és az ajándékba kapott vagyontárgyak sem. Ezzel szemben 37 százalék szerint az új lakás mindenképpen közös vagyon lesz, hiszen azt már házaspárként vásárolják. 18 százalék abban a tévhitben él, miszerint 10 év együttélés után a házastárs 50 százalékos tulajdonrészt szerez a közösen lakott lakásból, míg 2 százalék szerint csak akkor lesz közös a lakás, ha a házastárs fizette a vételárának legalább egyötödét.
4. Házassági vagyonjogi szerződést szeretnénk kötni a férjemmel, hogy tisztázzuk, ki mit, milyen arányban szerez az együttélésünk alatt. Érvényes lesz, ha mi magunk készítjük el sajátkezűleg?
Helyes válasz: Nem, csak akkor érvényes, ha ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalták.
A kitöltők csaknem háromnegyede (73 százalék) jól tudta, hogy a házassági vagyonjogi szerződés csak közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalva érvényes. 12 százalék tévesen úgy tudta, hogy a dokumentum már attól érvényes lesz, ha mindkét fél és két tanú is aláírja. További 10 százalékuk is hasonlóan gondolta, de szerintük az érvényesség feltétele, hogy a tanúk nem lehetnek a szerződők rokonai. 6 százalék szerint pedig még tanúkra sincs szükség hozzá, ugyanis nem feltétel, hogy a szerződést ügyvéd vagy közjegyző készítse, de sok kellemetlenség elkerülhető vele.
5. A volt feleségem kölcsönt vett fel, amelyből a közös tulajdonú lakásunkat megvásároltuk. Elváltunk, és szerinte a törvény alapján ugyanúgy felelek a kölcsöntartozásért, mint ő. Igaz ez?
Helyes válasz: Nem, a volt feleség a teljes vagyonával, míg a volt férj csak a közös vagyonuk rá eső részével felel a kölcsönért.
Sok a zavar azzal kapcsolatban is, hogy vajon a házastársaknak az adósságaik is közösek-e. Valójában – amennyiben házassági vagyonjogi szerződésben máshogy nem rendelkeznek – nemcsak a bevételeik, hanem a tartozásaik is közösek, még akkor is, ha csak az egyikük vette fel a hitelt a közös vagyonuk terhére, igaz: a felelősség eltérhet attól függően, hogy a kölcsönt felvevő házastársa hozzájárult-e az ügylethez. Csupán a válaszadók egyötöde tudta, hogy ennek értelmében a volt feleség - aki a kölcsönt felvette - a teljes vagyonával, míg a volt férj csak a közös vagyonuk rá eső részével felel a tartozásért. A kitöltők csaknem fele (43 százalék) tévesen úgy tudta, hogy a házaspár mindkét tagja pontosan ugyanúgy felel a kölcsön visszafizetéséért. 21 százalék gondolta azt, hogy a volt férjnek csak a tartozás felét kell majd rendeznie akkor is, ha a volt feleség semmit nem tud visszafizetni, míg 15 százalék szerint a házastárson egyáltalán nem hajtható be a tartozás.
6. Még nem voltunk házasok a párommal, de már élettársként együtt éltünk 6 éve, amikor vettem egy házat. Most válunk, és igényt tart a felére, pedig házassági vagyonjogi szerződést sem kötöttünk. Jogszerű ez?
Helyes válasz: Igen, mert ha a házasságot élettársi kapcsolat előzte meg, az életközösségük kezdetétől törvényes vagyonjogi rendszer létesült közöttük.
A válaszadók alig több mint harmada (36 százalék) tudta csak, hogy az is befolyásolja a vagyoni viszonyokat, ha a pár a boldogító igen kimondása előtt már élettársként együtt élt. Ilyenkor ugyanis lényegében visszamenőleg, az életközösségük kezdetétől törvényes vagyonjogi rendszer létesült közöttük. 29 százalékuk szerint a házasság előtt szerzett vagyontárgyak minden esetben különvagyonnak számítanak, további 29 százalék pedig rosszul tudta, hogy 5 év együttélés után az élettársaknak is keletkezhet közös vagyona. 6 százalék válaszolta azt, hogy az élettársaknak nem lehet közös vagyona, ami alapesetben igaz, hiszen automatikusan nem keletkezik közös vagyonuk, de élettársi vagyonjogi szerződésben – vagy adott esetben egy adott jogügyletben arra vonatkozóan – erről is megegyezhetnek.
7. Házassági vagyonjogi szerződésben a házastársammal minden vagyonjogi kérdést szabályozhatunk a törvénytől eltérően?
Helyes válasz: Igen, mindent.
A kitöltőknek csak kevesebb mint egyharmada (32 százalék) volt tisztában azzal, hogy házassági vagyonjogi szerződésben a házastársak bármilyen, a törvénytől eltérő vagyonjogi kérdést szabályozhatnak – természetesen a kifejezetten tiltott eseteket leszámítva. Megegyezhetnek például, hogy a házassági vagyonközösségük alatt mi számít közös, és mi különvagyonnak, de akár teljes vagyonelkülönítésről is megállapodhatnak. A házassági vagyonjogi szerződés segíthet megelőzni az öröklés körüli vitákat is. 31 százalék gondolta tévesen, hogy csak olyan kérdéseket lehet tisztázni benne, amelyekről a törvény nem rendelkezik vagy kifejezetten megengedi. 18 százalék szerint az öröklésből származó vagyoni kérdésekre nem térhet ki a dokumentum, míg másik 18 százalék rosszul tudta, hogy a házaspárok csak a házasság során szerzett bevételekről rendelkezhetnek egy ilyen szerződésben. Valójában a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársak nem csak a vagyont, hanem a jövőre nézve az adósságokat is elkülöníthetik, ezzel megkímélhetik a házastársukat például egy nem fizetett hitel terhétől is.