A fiamnak tönkrement az autója, ezért karácsonyra szeretnék neki annyi pénzt ajándékba adni, amiből tud venni egy másikat. Igaz az, hogy ha az ajándék értéke meghaladja a százezer forintot, akkor kötelező szerződést írni? És mennyi illetéket kell fizetnem?

Kevesen tudják, hogy sokféle szabály vonatkozik az ajándékozásra, hiszen ajándék szinte bármi lehet: ruha, karóra, nagyobb összegű pénz, autó vagy ingatlan, de még a tartozás elengedése is. Az ajándékozással kapcsolatos legfontosabb tudnivaló az ajándékok értékére vonatkozik, a törvény ugyanis megkülönbözteti a szokásos és a nem szokásos mértékű ajándékokat. Az, hogy hol a határ, annak az anyagi helyzetétől függ, aki az ajándékot adja. A bírósági gyakorlatban a 150 ezer forintot meghaladó értékű ajándékokat általában már nem tekintik szokásos mértékűnek.

A kisebb ajándékokról, például egy új ruháról vagy turmixgépről nem szokás és nem is kell szerződést írni. Egy értékesebb eszközről, mint egy autó vagy nagyobb összegű készpénzről azonban már érdemes írásos dokumentumot készíteni. Ingatlan esetén pedig egyenesen kötelező, a földhivatal ugyanis csak közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyezett magánokirat alapján jegyzi be a tulajdonjog változását.

Kell-e családon belül illetéket kell fizetni?

Az ajándék után alapvetőn akkor kell illetéket fizetnie a megajándékozottnak (de akkor sem mindig), ha szerződés is készült, vagy az ajándék (akár pénz is) értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Ilyenkor az ajándék értékének 18 százalékát, ingatlan esetén pedig a 9 százalékát kell kifizetni illetékként a NAV-nak. 

Jó tudni, hogy vannak kivételek. Nem kell illetéket fizetni, ha testvérnek vagy egyenes ági rokonnak, vagyis gyermekünknek, unokánknak, szülőnknek, nagyszülőnknek, illetve a házastársunknak vagy bejegyzett élettársunknak ajándékozunk valamit (bejegyzett élettársak azonos nemű párok lehetnek). Ez a kedvezmény ugyanakkor nem vonatkozik az élettársakra, sem a nem egyenes ági rokonokra, például nagynénikre vagy nagybácsikra. 

A hazástársakra is vonatkozik egy különleges szabály: ugyan illetéket nem kell fizetniük, de kötelező a szokásost meghaladó mértékű ajándékokról közjegyző vagy ügyvéd segítségével szerződést készíteniük. Ugyanakkor célszerű a nagyobb értékű ajándékoknál egyenes ági rokonok között is élni ezzel a lehetőséggel. Így szükség esetén, például egy adóellenőrzés vagy válás során a megajándékozott bizonyítani tudja, hogy hogyan jutott hozzá az adott tárgyhoz vagy pénzhez (ha ajándékba kapta, nem kell osztoznia rajta a házastársával), és miért nem fizetett illetéket utána.

Feltételhez köthető vagy vissza is követelhető az ajándék

Kevésbé ismert, hogy az ajándékozást feltételhez is lehet kötni, például csak akkor lesz gyermekünké az autó, ha elvégzi az egyetemet. Ha ez nem sikerül neki a meghatározott idő alatt, akkor vissza kell adnia az ajándékot. A szokásost meghaladó mértékű ajándékokat (de csakis azokat) más esetekben is vissza lehet követelni öt éven belül. Például akkor, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval szemben, fizikailag bántalmazza őt vagy házastársát. 

Szintén vissza lehet követelni az ajándékot, ha az ajándékozó életkörülményei megváltoznak, és a létfenntartása érdekében szüksége lenne az ajándékba adott vagyontárgyra vagy pénzre. De ebben az esetben is csak akkor, ha az ajándék még megvan, és a visszaadása nem lehetetleníti el a megajándékozott létfenntartását. Lényeges ugyanakkor, hogy ilyen esetben a bíróság sok körülményt vizsgál, és egy átmenetileg fennálló nehézség még nem szolgál kellő alappal az ajándék visszakövetelésére, ezért érdemes mindig körültekintően ajándékozni.