Létrejön-e magától az élettársi kapcsolat, vagy kell hozzá papír? Mi van, ha utólag szeretnénk hivatalossá tenni? És ha mégis összeházasodnánk? Kik minősülnek bejegyzettnek és kik regisztrálhatják? Sok a félreértés és a tévhit az élettársi kapcsolatok körül, kevesen tudják, hogy mi jár nekik, és mikor lehet fontos a papír, vagy számít-e például, hogy azonos neműek-e. Mutatjuk a lehetőségeket, amellyel mindenkinek érdemes tisztában lennie.

Sokan nem tudják, hogy az élettársi kapcsolat automatikusan létrejön azzal, hogy két, egymással érzelmi-gazdasági közösségben élő személy közös háztartásban együtt él, és automatikusan megszűnik, ha például szétköltöznek. Az élettársi kapcsolat független attól, hogy azonos vagy különneműek a felek. Nem kell tehát hozzá külön papír, ha két szerelmes egyetemista összeköltözik, az már magától a ténytől élettársi kapcsolatnak számít. Épp ezért fontos tudni, hogy az élettársi kapcsolat milyen jogokkal, és adott esetben milyen kötelezettségekkel járhat. Mikor és miért célszerű mégis papírt írni róla.

Élettársi nyilatkozat

Az élettársaknak több lehetőségük van kapcsolatuk alátámasztására. Az egyik megoldás az, hogy közjegyzőhöz fordulnak, aki közjegyzői okiratba foglalhatja az élettársaknak az élettársi kapcsolat fennállásáról közösen tett nyilatkozatát. Ebben a nyilatkozatban az élettársak azt rögzítik a közjegyző előtt, hogy közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek. Nyilatkozhatnak arról is, hogy mikortól – akár egy korábbi időpont óta - áll fenn közöttük az élettársi kapcsolat. Ezt a nyilatkozatot csak személyesen tehetik meg.

A közjegyzői okiratba foglalt élettársi nyilatkozatra számtalan esetben szükség lehet. Például akkor, ha bizonyos adókedvezményre tartanak igényt, de a munkáltató is el fogja kérni ezt a dokumentumot, ha az élettársak valamilyen munkahelyi támogatásban szeretnének részesülni, vagy szolgálati lakást igényelnének. Az élettársak lombik programba is csak akkor vághatnak bele, ha hivatalosan igazolni tudják élettársi kapcsolatukat. A közokiratba foglalt élettársi nyilatkozat tehát bármely hatóságnál, intézménynél felhasználható minden olyan esetben, amelyben az élettársi kapcsolat fennállásának, időtartamának közhiteles tanúsítására van szükség. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem minden esetben elegendő ez a közokiratba foglalt nyilatkozat. Előfordul, hogy kifejezetten az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő nyilatkozat-rögzítést követelik meg az élettársaktól.

 

Élettársi kapcsolat „regisztráltatása”

Az élettársi kapcsolatban élők másik lehetősége kapcsolatuk alátámasztására, hogy kérelmezik a közjegyzők által vezetett közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába (ENYER) történő felvételüket. A fő különbség a közjegyzői okiratba foglalt élettársi nyilatkozat és az ENYER-ben rögzített élettársi nyilatkozat között az, hogy az ENYER-ben nincs lehetőség korábbi időpontot megjelölni az élettársi kapcsolat kezdeteként. Ha a kapcsolat kezdetének időpontja fontos lenne, akkor azt majd más módon kell igazolni. A nyilvántartásba történő bejegyzést az élettársak csak személyesen és közösen kérhetik, míg az élettársi kapcsolat megszűnéséről szóló nyilatkozatot bármelyik élettárs egyedül is megteheti, de azt is csak személyesen.

Az ENYER legnagyobb előnye az, hogy az élettársi nyilatkozat bejegyzésétől kezdve az élettársak bármikor, egyszerűen tanúsítványt kérhetnek a közjegyzőtől a nyilvántartásban szereplő adatokról (például. hogy mikor jegyezték be a nyilatkozatukat). Így ezt érdemes az élettársaknak mielőbb megtenniük, hogy a későbbiekben olcsóbban és gyorsabban tudjanak tanúsítványt kérni az esetleges igazolások érdekében.

Jó tudni azt is, hogy ha az élettársak később házasságot kötnek – és nem írnak házassági vagyonjogi szerződést – osztatlan közös vagyonuk az együttélésük kezdetétől keletkezik. E tény független a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat vagy ENYER-bejegyzés lététől.

Mind az élettársi nyilatkozatra, mind az ENYER-be történő bejegyzésre igaz, hogy csak akkor van rá szükség, amikor éppen igazolni kell az élettársi viszonyt, más esetekben - például perben vagy más eljárásban - egyéb módon (pl. tanúkkal, iratokkal) is lehetséges a bizonyítás. Önmagáért tehát nem szükséges ilyen nyilatkozatot tartogatni otthon, de olykor bizony célszerű, hogy legyen.

 

A bejegyzett élettársi kapcsolat már majdnem házasság

Bejegyzett élettársi kapcsolatot két nagykorú, azonos nemű személy köthet szabad akaratából úgy, hogy az anyakönyvvezető előtt személyesen megjelenve egybehangzóan kijelentik, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni. Ennek az a feltétele, hogy egyikük sem élhet házasságban, vagy másik bejegyzett élettársi kapcsolatban, nem lehetnek rokonok, és mindkettőjüknek cselekvőképesnek kell lenniük. Míg házasságot bizonyos esetekben korlátozottan cselekvőképes kiskorú is köthet, bejegyzett élettársi kapcsolat csak 18 éves kortól létesíthető.

A bejegyzett élettársi kapcsolat szabályai alapvetően megegyeznek a házasság szabályaival. Főbb különbség, hogy kiskorú személy nem köthet bejegyzett élettársi kapcsolatot, nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe, nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, és az anya bejegyzett élettársa nem lesz automatikusan a születendő gyermek szülője. Minden más szabály megegyezik a házasságra vonatkozó szabályokkal, azaz például közös vagyonuk keletkezik, örökölhetnek egymástól, és közeli hozzátartozónak számítanak.

A bejegyzett élettársi viszonyt megszüntetni – a házassággal ellentétben – közjegyző előtt is lehet, mégpedig akkor, ha a felek mindenben megegyeztek és nem nevelnek közösen gyermeket. Vitás esetekben pedig bírósághoz fordulhatnak a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása ügyében.