Népszerű, de kevesen tudják, mivel jár az élettársi kapcsolat

Népszerű, de kevesen tudják, mivel jár az élettársi kapcsolat

Bár évről évre nő, még mindig elenyésző a nyilvántartásba vett élettársi kapcsolatok száma Magyarországon. Míg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint 2014-ben 761 pár jegyeztette be magát az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, addig 2016-ban már közel ezer, ami így is csupán az 1,2 százaléka az összes ilyen párkapcsolatnak. Még nagyobb gond, hogy a legtöbben nincsenek tisztában az élettársi kapcsolat jogi következményeivel. Sokan például csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy egy fillért sem örökölnek élettársuk után, sőt akár a közös otthonuknak is búcsút mondhatnak.

 

Soha nem éltek ennyien élettársi kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal 2016 végén készített mikrocenzusa szerint a 2,7 millió magyar család csaknem 18 százalékát tették ki az élettársak, az ilyen párkapcsolatok száma meghaladta a 483 ezret. Ez 19 százalékkal több a 2011 véginél. Az élettársi kapcsolat növekvő népszerűségének egyik fő titka, hogy nem kell hozzá papír, mert az létrejön magától a ténytől, hogy közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek a felek.

 

Sokan mégsem tudják, hogy a törvény nem ismeri el az élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékű jogintézménynek, még családjogi kapcsolatnak sem, s azzal sincsenek tisztában, hogy az élettárs nem számít közeli hozzátartozónak – mondta dr. Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke kiemelte, hogy a házastársakkal szemben az élettársak a törvény alapján nem örökölnek egymás után, és a vonatkozó vagyonjogi szabályozás is lényegesen eltér a házasságétól – például nem keletkezik úgynevezett élettársi közös vagyon a felek között. Sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy végrendelet hiányában semmit nem kapnak a párjuk után, sőt az évekig közösen lakott lakáson még haszonélvezeti joguk sem lehet, ha az a másik fél tulajdonában állt – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám. Sokakban él az a tévhit, hogy bizonyos idő (például 15 év) után örökölnek egymás után az élettársak, ez azonban egyáltalán nem igaz. Ha az élettársak nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést, nemcsak a szétválás után, hanem az egyik fél halálát követően is előfordulhat, hogy hosszú, akár évekig elhúzódó perben kell bizonyítaniuk, az ingatlanokból és ingóságokból (például a számlán elhelyezett pénzből) mekkora rész illeti meg az egyik vagy a másik felet, illetve a törvényes örökösöket.

 

Ezek a problémák azonban orvosolhatók, ha az élettársak ügyvéd vagy közjegyző előtt még időben egymás javára végrendelkeznek, illetve élettársi vagyonjogi szerződés keretében rendezik a vagyoni viszonyaikat. Emellett az élettársaknak érdemes, illetve sok esetben szükséges is közjegyzőnél élettársi nyilatkozatot tenniük arról, mióta áll fenn köztük a kapcsolat. Számos esetben lehet szükség ugyanis az együttélést igazoló papírra: a párjuk elhalálozásakor, továbbá bizonyos szociális juttatások és kedvezmények – például munkahelyi támogatás, illetve önkormányzattól lakbér-könnyítés – igénylése vagy lombik programban való részvétel esetén. De ahhoz is, hogy a kórházban kezelt párjuk állapotáról ők is felvilágosítást kapjanak, ne csak a közeli hozzátartozók. Az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását megkönnyítheti, ha a felek kérik az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közös nyilatkozatuk bejegyzését a közjegyzők által vezetett közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ÉNYNY).

 

Az ily módon rögzített élettársi kapcsolatok száma még mindig alacsony, igaz, az elmúlt években egyre növekszik. A MOKK adatai szerint az ÉNYNY 2010. januári bevezetésétől 2016 végéig 6367 élettárs nyilatkozott kapcsolata fennállásáról. A növekvő tendenciát mutatja, hogy míg e nyilatkozatok száma 2014-ben 761 volt, addig 2015-ben már 852, tavaly pedig megközelítette az ezret. Ugyanakkor nemcsak az élettársi kapcsolat létezéséről lehet nyilatkozni, hanem arról is, ha a felek már nem élnek együtt. Ennek tényét 2010-2016 között 616-an látták jobbnak rögzíttetni. A tendencia itt is növekvő: 2014-ben 76-an, 2015-ben 78-an, 2016-ban pedig 109-en nyilatkoztak arról, hogy már nem áll fenn köztük az élettársi kapcsolat. Ez utóbbinak akkor lehet jelentősége, ha azt kell igazolni, hogy a felek mikortól nincsenek már együtt, ezzel ugyanis későbbi jogvitákat előzhetnek meg.