Örökölhet-e a még meg nem született unoka?

Örökölhet-e a még meg nem született unoka?

Örökös lehet-e egy még meg nem született, vagy még meg sem fogant, csupán tervezett gyermek? Végrendelkezhet-e a nagymama a régóta várt, születendő kis unokája javára? Az örökségről való rendelkezés nemcsak érzelmekkel teli, hanem olykor bonyolult feladat is, különösen, ha a kijelölt örökös a végrendelkezés idejekor még az anyaméhben tartózkodik. Megmutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a még meg nem született gyermekek öröklésére.  

Az örökösök személyét elsősorban az elhunyt végrendelete, annak hiányában a törvényes öröklési rend határozza meg. No, de mi a helyzet abban az esetben, ha a kijelölt örökös még meg sem született? Lehet-e törvényes örökös a magzat, illetve lehet-e végrendelkezni egy még meg sem fogant utód javára?

A gyakorlatban kialakult szabály, hogy az örökösnevezés nemcsak név szerinti megjelöléssel történhet, de kétséget kizáróan azonosítani kell tudni, kire utalt a végrendelkező. Az örökös személyének a végrendelet és az eset körülményei alapján egyértelműen azonosíthatónak kell lennie (például legidősebb gyermek). A végrendelkezni készülő nagymamának megvan arra is a lehetősége, hogy általánosan úgy rendelkezzen, minden unokája egyenlő mértékben részesüljön az örökségéből.

Akár a végrendelet tételének időpontjában meg sem született vagy meg sem fogant unoka is örökölhet a végintézkedés alapján. Az öröklés feltétele az, hogy a méhmagzat az örökhagyó haláláig (tehát nem a végrendelet tételéig) megfoganjon. Ennek oka, hogy a méhmagzat az élve születés feltételétől függően bár, de jogképes, és így örökösül is nevezhető. Érvénytelen viszont annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant.

A fogantatás időpontja számíthat

Az öröklés tekintetében adódhat olyan helyzet is, amikor fontos tudni, hogy a gyermek pontosan mikor fogant meg, mert ezen múlhat az öröklés kimenetele. Felvetődhet például a kérdés, hogy törvényes örökös lesz-e a születendő gyermek, ha az apa meghal, majd felesége éppen 9 hónap múlva gyermeknek ad életet. Ilyen esetben az öröklést az befolyásolja, hogy a megszületett gyermek az apa halála idején megfogant-e. A magyar Polgári Törvénykönyv szerint a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni, de bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. Ha a gyermek bizonyíthatóan az apa halálát megelőző már magzatként létezett, akkor örökös lesz.

Az öröklés tervezése fontos és szakértő bevonását igénylő kérdés. Számos olyan vonatkozása merülhet fel, amely a különböző jogintézmények kombinálásával oldható meg (például végrendelet és mellette lemondás az öröklésről), a jogi útvesztőben való kiigazodás legjobb módja pedig a közjegyző segítsége. A házilag szerkesztett végintézkedés ugyanis alaki és tartalmi okok miatt gyakran érvénytelen.