Jár-e bármi az örökségből annak, aki erkölcstelen életet él? Mi és mennyi illeti azt, akit kizártak az öröklésből? Sok tévhit kering a köztudatban a kötelesrészről és a kitagadásról, pedig Magyarországon minden második végrendelet író megfosztaná törvényes utódait örökségüktől. Kötelesrész kisokos örökösöknek és örökhagyóknak.
Örökölni kétféleképpen lehet. Törvényes öröklés az, mikor a közeli családtagok a jogszabályban foglalt mértékben és rend szerint részesülnek az elhunyt hátrahagyott vagyonából. Ha azonban a törvényes örökösök helyett másra hagynánk (vagy más elosztásban) javainkat, akkor szükséges végrendeletet írnunk. A törvényes örökösök egy csoportja azonban ez utóbbi esetben sem marad teljesen örökség nélkül, mert kevés kivételtől eltekintve jár nekik az úgynevezett kötelesrész.
Ami jár, az jár
Kötelesrésznek nevezzük azt a minimum részesedést, amely az örökhagyó leszármazójának, házastársának és szülőjének jár, ha törvényes örökösnek minősül (vagy végintézkedés hiányában az lenne). Jogosultak rá az elhunyt:
- gyermekei és további leszármazói,
- a házastársa (bejegyzett élettársa),
- a szülei (amennyiben nincs leszármazó vagy nem örökölhet).
Mértéke a törvényes öröklés folyamán eredetileg ránk eső rész 1/3-a (bár hozzá kell tenni, hogy ezt a részt másképp kell kiszámítani, mint a törvényes öröklés esetén). A jogosultak a rájuk jutó rész pénzbeli kiadását kérhetik, ha az elhunyt máshogy nem rendelkezett (pl. természetben való megtérítés). A jogosult az örökhagyó halálától számított 5 évig nyújthatja be igényét a kötelesrésze iránt, 5 év elteltével az igény elévül. Az igényt a kötelesrész jogosultjának kell érvényesítenie a hagyatéki tárgyaláson vagy bírósági eljárásban (ide értve a fizetési meghagyásos eljárást is).
A tékozló fiú öröksége
Sokan azt gondolnánk, hogy az öröklésből való kizárás a latin-amerikai sorozatok dramaturgiai sajátossága, azonban Magyarországon minden második-harmadik végintézkedőnél megjelenik ez a szándék. Mikor a családban az örökhagyó összeveszik az egyik hozzátartozójával, gyakran felmerül az igény, hogy az illető semmilyen mértékben ne részesüljön a családi vagyonból. Ahhoz azonban egy családi vita édeskevés, hogy a rokon elessen attól, ami jog szerint megilleti. Nagyon kevesen tudják, hogy az öröklésből való kizárás nem egyenlő a kitagadással. A kötelesrész kizárás esetén is jár, hacsak arról a családtag önként le nem mond, vagy az örökhagyó a törvényi okok egyikére történő hivatkozással ki nem tagadja őt az öröklésből.
Kisemmizett örökösök
A kitagadás bonyolult jogi procedúra, mivel az indokát nehéz érdemben bizonyítani. Valakit kitagadni kizárólag végintézkedésben, csak a törvényben foglalt okok valamelyikének teljesülésével lehetséges. Az örökhagyónak vagy családtagjainak életére törés, kárukra bűncselekmény elkövetése, a még le nem töltött börtönbüntetés és a házastársi kötelesség durva megsértése is a törvényes okok között szerepel.
Erkölcstelen, aki alkoholizál?
Az erkölcstelen életmód is szerepel a kitagadás okai között. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mit jelent ez? Tegyük fel, hogy Sándor évek óta alkoholista. Mivel ez önmagában nem minősül feltétlenül erkölcstelen életmódnak (bár adott esetben minősülhet), ezért a férfit ebből az okból általában csak kizárni lehet az öröklésből, így jogosult lehet az édesanyja halála után járó kötelesrészére. Ha azonban Sándor az alkoholizmusból fakadóan gyakran erőszakossá válik és a környezetében lévőket több esetben fizikailag bántalmazta, ebben az esetben az édesanyja halála előtt biztosan kitagadhatja őt.
Jobb segítséget kérni
Jó tudni, hogy a kitagadás, bár gyakori szándék, nagyon ritkán bizonyítható. Magyarországon évente legfeljebb egy-egy kitagadás lesz végül érvényes. Ha a szándék megfogalmazódik bennünk, mindenképpen érdemes szakértő segítségét kérni, ahogy általában végrendelet készítésénél is. Az öröklésnek ugyanis számos olyan vonatkozása merülhet fel, amely a különböző jogintézmények kombinálásával oldható meg, a jogi útvesztőben való kiigazodás legjobb módja pedig a közjegyző segítsége.