Honnan tudhatjuk meg, milyen vagyontárgyai voltak az elhunyt nagypapának? Kinek a dolga nyomozni az örökség után? Belenéz-e a széfünkbe a közjegyző, és mi van, ha valami kimarad a hagyatéki leltárból? Sokan hiszik azt, hogy az örökség felkutatása a hatóságok feladata, pedig ez nem így van. Megmutatjuk, mire érdemes figyelnie, hogy gyorsabb és egyszerűbb legyen a hagyatéki eljárás.

Ha meghal egy közeli hozzátartozónk, általában nem a hagyatékának rendezésével szoktunk elsőként foglalkozni, hanem a méltó elbúcsúztatásának megszervezésével. Mégis viszonylag hamar, akár a halált követő néhány héten belül kaphatunk levelet az önkormányzattól, amelyben megkérnek minket, írjuk össze, milyen vagyontárgyai lehettek az elhunytak, volt-e végrendelete, illetve kik lehetnek az örökösök. Ha azt szeretnénk, hogy ne húzódjon el sokáig az eljárás, a legfontosabb, hogy már ekkor gondosan végiggondoljunk minden körülményt.

A vagyont és az adósságot is vegyük számba

Elsősorban azokat a vagyonelemeket gyűjtsük össze, amelyek szerepelnek valamilyen központi nyilvántartásban (például lakás, nyaraló, autó, traktor, hajó, bankszámla, értékpapír, lakástakarék vagy betétkönyv). Azonban ne feledkezzünk meg a tartozásokról sem, hiszen azok is a hagyaték részét képezik. Ha ugyanis később derül fény további vagyonelemekre, csak később tudjuk megkezdeni az ezekkel kapcsolatos ügyintézést is.

Sokan azt gondolják, hogy az örökség felkutatása a hatóságok dolga, holott ez nem így van. A hagyatéki eljárás célja ugyanis elsősorban az öröklés rendjének a megállapítása – azaz, hogy ki örököl az elhunyt után –, nem pedig az örökség teljes körű feltárása.

Nyomoz-e a közjegyző?

Az önkormányzat hagyatéki leltárelőadója és a közjegyző tehát nem nyomoznak az elhunyt vagyona után. A közjegyző nem keresi meg például az összes magyarországi vagy külföldi bankot, hogy volt-e valamelyiknél számlája az örökhagyónak, hanem csak a hagyatéki leltárban feltüntetett adatok alapján keresi meg az egyes pénzintézeteket és szerveket. Ezen felül a közjegyző ellenőrzi, hogy van-e az örökhagyónak a Végrendeletek Országos Nyilvántartása alapján közjegyzői okiratba foglalt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyzőnél letétbe helyezett végintézkedése, illetve a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába bejegyzett házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződése. Ám nem néz be az örökhagyó széfjébe, hogy van-e ott családi ékszer, és azt sem ellenőrzi, hány autó áll a garázsban. Továbbá azt sem tudja felkutatni, hogy van-e olyan végrendelete, amelyik a fiók mélyén lapul, és amelynek tényét nem jegyezték be a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.

Elsősorban tehát az örökösök felelőssége, hogy a hagyatéki leltárba bekerüljön minden vagyontárgy és fontos adat. Természetesen van lehetőség arra, hogy ha valamire később derül fény, azt jelezzük a hagyatéki tárgyaláson – sőt, erre rá is fog kérdezni a közjegyző. Ekkor a hagyatéki leltárt ki kell egészíteni, ami viszont az eljárás elhúzódásához vezethet.

Mit kell tenni akkor, ha utóbb előkerül még egy örökös vagy egy újabb bankszámla?

Nemcsak azt érdemes felderíteni az örökösöknek, hogy mekkora vagyon maradt az örökhagyó után, hanem azt is, hogy kikkel kell osztozniuk rajta. Ugyanis, ha „elfeledkezünk” valakiről, aki szintén örökös lenne, abban az esetben, ha később előkerül, joggal követelheti a jussát. Ha ez a hagyaték átadása után egy éven belül történik, akkor az illetékes közjegyzőnél kezdeményezheti a hagyatékátadó végzés hatályon kívül helyezését, és az eljárás megismétlését. Egy éven túl pedig peres úton érvényesítheti a jogos igényét.

Hasonló a helyzet akkor is, ha később előkerülnek újabb vagyontárgyak. Ekkor az önkormányzatnál ismét fel kell venni a hagyatéki leltárt, ezt követően pedig póthagyatéki eljárásban rendezhető a dolog sorsa.