Szép és bölcs dolog végrendelettel gondoskodni szeretteinkről, a családi béke megőrzéséről halálunk utánra, de nem túl nyerő ötlet otthon fiók mélyén őrizni, mivel könnyen elkallódik vagy megsemmisül. Az igazi galibát és perpatvarokat mégis az okozza, ha a végrendelet csak a hagyaték átadása után kerül elő. Megmondjuk, mit kell tennie, hogy végintézkedése biztosan előkerüljön, és tényleg az történjen, amit az örökhagyó akart.
Egyre többen tervezik meg vagyonuk sorsát a haláluk utánra, sokan azért, hogy fennmaradjon az ingatlanvagyonuk egysége, cégük vagy cégcsoportjuk működő- és jövedelemtermelő képessége. A legtöbb végrendelkezőt a családi béke fenntartása vezérli, hiszen egy szabályos végrendelettel elkerülhető, hogy az örökösök évekig pereskedjenek a jussukon, és hogy végül szétessen a család. Ráadásul az emberek egyre bonyolultabb családi viszonyok között élnek, több házasságból is van gyermekük, vagy egyszerűen csak szeretnének igazságosabb, az örökösök személyének is jobban megfelelő öröklési rendet annál, amit a törvény betűje elrendel. Egyre többen végrendelkeznek az élettársi kapcsolatban élők is, mivel az élettársak a törvény szerint nem örökölnek egymás után, és nem akarják, hogy párjuk egy fillér nélkül maradjon a haláluk után.
Ám nem sokra megyünk a végrendeletünkkel, ha az nem felel meg a törvénynek, vagy ha elkallódik. Rengeteg végrendelet végzi a fiókok mélyén és soha vagy csak hónapokkal a hagyatéki eljárás lezárását követően kerül elő. Ez utóbbi számos galibát okozhat: a hagyatékátadó végzés szerinti örökösök addigra az örökséget már eladták, lelakták, a pénzt elköltötték, vagy eszük ágában sincs átadni azoknak, akiket a végrendelet megnevez. Az örökösök ilyenkor a hagyatéki eljárás megismétlésére – vagy egy év után – hosszú perre kényszerülnek, amelynek a kimenetele legalább annyira bizonytalan, mint az, hogy helyreállítható-e az eredeti állapot.
Több mint 300 ezer lehet a száma azoknak a "házilag fabrikált" végrendeleteknek, amelyeket soha nem látott közjegyző. Nem csak az a baj ezekkel, hogy könnyen elveszhetnek vagy megsemmisülhetnek, hanem az is, hogy igen magas köztük az érvénytelen vagy alakilag hibás dokumentum, ezért a bíróságokon előszerettel támadják meg őket.
Pedig egy kis figyelmességgel megelőzhető a baj: elég elmenni egy közjegyzőhöz, aki segít abban, hogy a hagyatéki tárgyalás során biztosan előkerüljön a végakaratot tartalmazó papír, és tényleg az történjen, amit a végrendelkező akart. Először is, a közjegyzőnél készített végrendelet közokiratnak minősül és egészen biztosan megfelel azoknak az alaki követelményeknek, amelyeket a törvény az ilyen okiratokkal szemben előír. Tehát az ilyen végrendeletet igen csekély eséllyel lehet megtámadni a bíróságon, elkerülhető vele az évekig tartó pereskedés az örökösök között, vagyis gyakorlatilag garanciát jelent arra, hogy valóban a végrendelkező végakarata érvényesül.
Másrészt, és ez legalább olyan fontos, a közjegyző bevezeti a végrendelkezés tényét a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ezt a Nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara üzemelteti, és a hagyatéki eljárások során az eljáró közjegyzők minden esetben kötelesek leellenőrizni, szerepel-e ebben olyan végrendelet ténye, amely az elhunyttól származik. Mindez teljes garanciát jelent arra, hogy a hagyatéki tárgyalás során valóban előkerül az elhunyt végakarata.
Végrendelkezni, persze, lehet akár saját kezűleg is, amikor egy papírra leírjuk a végakaratunkat és azt aláírjuk, de sokkal célszerűbb szakértő segítségét kérni ebben a nagy körültekintést igénylő ügyben. Ha mégis magunk írjuk a végrendeletünket, akkor azt letétbe is helyezhetjük egy közjegyzőnél, aki ebben az esetben ugyan nem ellenőrzi a végrendeletünk érvényességét, de a végrendelkezés tényét szintén bejegyzi a Nyilvántartásba, és megőrzi a végrendeletet.
A Nyilvántartás egyébként nem nyilvános, abba az érdeklődők vagy a leendő örökösök sem nézhetnek bele. Magára nézve mindenki kérhet adatot (azaz, hogy a kérdező részére van-e bejegyezve végrendelet), de egyébként adatlekérdezésre csak a közjegyző, és bizonyos esetekben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogosult.
