Sok szülőben merül fel a kétely, hogy viszontlátja-e csemetéjét, ha volt párjával hosszabb-rövidebb időre külföldre utazik a gyereke. A vakáció közeledtével sokakban megfogalmazódik az a kérdés is, hogy kell-e valamilyen nyilatkozat a másik szülőtől, ha nélküle utazik a család nyaralni.

Ezek a kérdések leginkább a válás után merülnek fel, amikor az egyik szülő azon aggódik, hogy a másik külföldre távozása a gyermekkel akadályt jelenthet a kapcsolattartásban. De akkor is előfordulhat, hogy szükségessé válik a nyilatkozat, ha a szülők házasságban élnek. Ha például csemetéjük mondjuk Amerikába megy pár hónapra nyelvet tanulni, és csak az egyikük kíséri el, a másik szülőnek rendszerint nyilatkoznia kell, hogy ez a beleegyezésével történik. Biztosra pedig akkor mennek, hogy gond nélkül léphetik át a határt, ha közjegyző által készített vagy hitelesített angol nyelvű beleegyező nyilatkozattal a birtokukban utaznak, mert ott nagyon komolyan veszik ezeket a dolgokat.

Hogyan bizonyítsuk, hogy a gyermek jogszerűen van külföldön?

Egyre többen mennek külföldre munkavállalás vagy letelepedés céljából, és természetesnek tartják, hogy a gyermekük velük költözik. Ha szülőként nem akar kellemetlen helyzetbe kerülni, ehhez minden esetben szükség van a másik (otthon maradó) szülő beleegyező nyilatkozatára. Nem elég a szóbeli hozzájárulás, írásbeli nyilatkozat kell. Hozzájárulás nélkül gyereket külföldre vinni – akkor is, ha az adott szülőnél van elhelyezve – jogellenes cselekedet.

Ha a másik szülő nem adta a hozzájárulását, illetve engedélyét, a gyámhivatal döntését kell kérnie a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölésére. 

Érdemes közjegyzőhöz fordulni, mert az általa közokiratba foglalt beleegyező nyilatkozat előnye, hogy teljes mértékben bizonyítja: a hozzájáruló nyilatkozatot megtették azon a napon, azon a helyen és olyan módon, ahogyan az a közokiratban áll. De nem muszáj közokiratba foglalni a nyilatkozatot, általában elegendő az is, ha a közjegyzőtől aláírás-hitelesítést kér az általa megírt nyilatkozatra. Fordítás is készülhet a beleegyezésről, vagy a nyilatkozó fél eleve idegen nyelven írhatja, ezután a közjegyző aláírásával és pecsétjével ellátott okiratot külföldi felhasználás céljából kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nemzetközi felülhitelesítéssel (ún. apostille-jal) látja el. Maga a közjegyzői okirat vagy az aláírás-hitelesítés is készülhet idegen nyelven, ehhez azonban olyan közjegyzőhöz kell fordulnunk, aki rendelkezik az adott nyelvre vonatkozó nyelvi jogosítvánnyal. Így, ha a külföldi hatóság érdeklődne a gyermek státusza felől, egyértelműen és gyorsan bizonyítható, hogy a gyermek nem jogellenesen tartózkodik külföldön.

Határozott idejű külföldi tartózkodás esetén célszerű belefoglalni a nyilatkozatba a külföldön tartózkodás idejét, annak végső időpontját. Ekkor a hozzájárulás csak erre az időszakra fog vonatkozni. Ezáltal az itthon maradó szülő bebiztosítja, hogy a határozott időtartam lejártát követően a gyermeket a másik szülő csak jogellenesen tarthatja külföldön, és így azonnal felléphet ez ellen.

Ha nem hozzák vissza a gyermeket időben, mielőbb lépni kell!

Bizonyára sokan emlékeznek még Mehmet Karcsika ügyére, amikor egy egész ország szurkolt, hogy az édesanya visszakapja jogellenesen külföldre vitt kisfiát. Nyilatkozat ide vagy oda, előfordulhat, hogy a gyermeket nem hozzák vissza a megbeszélt időben. Ilyenkor minél előbb lépni kell, mert az idő múlása nagy jelentőséggel bír. Ha ugyanis egy év eltelt a gyermek külföldre vitele óta és a gyermek az új környezetébe beilleszkedett, a gyermek visszaadását meg fogják tagadni.

A gyermek visszaadásáról, önkéntes visszahozatal hiányában, minden esetben annak az államnak a bírósága dönt, ahova a gyermeket vitték. A gyermek visszaadása iránti kérelem közvetlenül is benyújtható a külföldi bírósághoz, ugyanakkor az eljáráshoz a gyermekelviteli ügyekben eljáró hazai központi hatóság segítségét is igénybe lehet venni. Célszerű a hazai központi hatósághoz fordulni, mert ott nemcsak felvilágosítást és jogi tanácsadást nyújtanak, de továbbítják az iratokat külföldre, tartják a kapcsolatot az érintett ország központi hatóságával, amely adott esetben a gyermek felkutatásában is közreműködik, valamint a külföldi jogi képviselet biztosításához is segítséget nyújt. Magyarországon az 1980-as Hágai gyermekelviteli egyezmény és egy uniós rendelet szerint az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya az illetékes központi hatóság, hozzájuk kell fordulni.