Sokunk rémálma, hogy időskorunkra magunkra maradunk, és nem lesz, aki gondoskodjon rólunk. Ki fog segíteni a bevásárlásban vagy visz el az orvoshoz, ha nincs, illetve messzire költözött a családunk? Miből és hogyan fogjuk eltartani magunkat életünk alkonyán? Dr. Böröcz Helga közjegyzőt kérdeztük arról, hogyan biztosíthatunk magunknak kényelmes időskort.

Közismert megoldás, hogy a magukra maradt idős emberek gondozásért cserébe vagyonukat vagy annak egy részét átruházzák a róluk gondoskodó személyre. Milyen típusú szerződéseket köthetnek?

A legismertebb a tartási vagy hétköznapibb nevén "eltartási" szerződés. Ilyenkor a gondozott elsősorban természetbeni szolgáltatásokat kap (például élelemmel és ruházattal látják el, gondozzák, betegsége esetén ápolják, gyógyíttatják), cserébe a gondozott az eltartónak adja valamilyen vagyontárgyát, rendszerint a lakását vagy a házát. Kicsit más a helyzet az életjáradéki szerződésnél, amikor jellemzően csupán pénzbeli ellenszolgáltatásra, azaz rendszeres életjáradék nyújtására kerül sor. Ez esetben az eltartónak nem kell ápolnia vagy egyéb személyes gondozásban részesítenie az eltartottat, hanem meghatározott pénzösszeget kell szolgáltatnia a vagyontárgyért – legtöbbször ebben az esetben is ingatlanért – cserébe. Emellett az öngondoskodás hatékony eszköze lehet a kevésbé ismert öröklési szerződés, amelynek lényege, hogy az örökhagyó örökösének teszi meg azt a személyt, aki gondoskodik róla.

Tisztában vannak a gondozottak azzal, hogy mi mindent kell megtennie a gondozónak a szerződés teljesítéséhez?

Egy nemrégiben készült kutatás szerint az eltartottak 43 százaléka nem ismeri pontosan, hogy a tartási szerződés alapján milyen szolgáltatásokat kellene nyújtania számukra az eltartónak. A megfelelő ápolás, élelmezés és lakhatás biztosításának jogával a többség tisztában van, azt azonban már csak jóval kevesebben tudják, hogy a tartási szerződés alapján orvosi kezelés és gyógyszerek is járnának nekik, valamint a gondozójuknak gondoskodnia kell illő eltemettetésükről. Az eltartott tehát joggal várhatja el a gondozójától, hogy elkísérje az orvoshoz, látogassa a kórházban, de akár azt is, hogy rendszeresen beszélgessen vele, ha éppen erre van igénye, és ebben állapodtak meg.

Mi a különbség a tartási és öröklési szerződés között? Melyiket válasszuk?

Mind a tartási, mind az öröklési szerződés a felek közötti bizalmi viszonyra épül. Mindkét szerződésnek az a lényege, hogy a tartásra kötelezett fél ellenérték fejében gondoskodik a tartásra jogosultról. A fő különbség az, hogy az ellenérték (például a lakás) a tartási szerződés esetében azonnal átszáll az eltartó tulajdonába, míg az öröklési szerződés esetén csak az örökhagyó halálát követően. A tartási szerződés ezért az eltartónak jelent nagyobb biztonságot, mivel rögtön a tulajdonába kerül a vagyontárgy, az öröklési szerződés pedig – mivel a tulajdonjog csak a halált követően száll át a megjelölt örökösre – az eltartottnak nyújt nagyobb garanciát, hogy élete végéig gondoskodnak róla. Tapasztalataink szerint sok idős ember azért választja inkább az öröklési szerződést, mert nagyobb garanciát jelent a számára, hogy az otthona a haláláig a tulajdonában marad, így kevésbé érzi magát kiszolgáltatottnak. Másrészt fontosak az érzelmi okok is, hiszen az emberek – főleg idősebb korukban – ragaszkodnak a megszokott környezetükhöz és vagyontárgyaikhoz.

Mi van akkor, ha valaki szeretné felbontani a szerződést?

Bármelyik szerződéstípust is választjuk, ha szeretnénk később azt módosítani vagy vita esetén teljesen megszüntetni, végső soron a helyzet rendezését a bíróságtól kérhetjük. Az öröklési szerződés esetén ilyenkor a felek közötti elszámolás – a tulajdonjog megmaradása miatt – a gondozott szempontjából kedvezőbb. A tartási szerződések esetében gyakoribb probléma, hogy az eltartott számára néhány hónap után kiderül, hogy nem úgy képzelte el a gondozást, ahogy az valójában zajlik. A nehézséget itt az jelentheti, hogy az ingatlant az eltartó időközben már továbbértékesíthette, így a gondozott kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhet, mint az öröklési szerződés esetében.

Mi van, ha az eltartó elmarad az életjáradék fizetésével?

Az eltartottnak fontos tudnia azt, hogy az elmaradt életjáradékot főszabály szerint hat hónapon túl nem lehet követelni, tehát annak elmaradása esetén rövid időn belül lépnie kell, hogy megkapja a jogos követelését.

Miért célszerű közjegyzővel készíttetni a szerződésünket?

A bizalomra épülő kapcsolat miatt sokan fontosnak érzik, hogy a szerződést közjegyzővel készíttessék, mert a közjegyző az okirat elkészítésénél is pártatlan, azaz nem csak az egyik fél érdekeit képviseli, hanem teljes körű tájékoztatást nyújt mind a kettő félnek az őt megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről. Ráadásul, ha közjegyző készíti az öröklési szerződét, az garanciát jelent arra, hogy biztosan előkerül majd a gondozott halála esetén, ugyanis a közjegyző köteles az általa készített öröklési szerződést bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Így a hagyatéki eljárás során az illetékes közjegyző biztosan tudomást szerez majd az örökhagyó után maradt öröklési szerződésről.