Nemcsak a bérbeadók vállalnak rizikót a lakáskiadással, a bérlőknek is sok okuk lehet tartani attól, vajon minden rendben lesz-e új otthonukkal. Mi lesz, ha a tulaj meg akarja emelni a bérleti díjat? Kinek a költsége a bérleményben fellépő hibák megjavíttatása? Beleszólhat-e a bérbeadó abba, hogy ki tartózkodhat a lakásban? Mit tehetünk, ha nem akarja visszaadni a kauciót? Mutatjuk, mi az, amit minden bérlőnek tudni érdemes!

A lakásbérlet első és legfontosabb szabálya, amely minden későbbi problémára gyógyír lehet, hogy írásban szerződjünk – ez egyébként feltétele is az érvényes lakásbérletnek. De még mielőtt aláírnánk a szerződést, mindig győződjünk meg a lakás állapotáról, nehogy úgy járjunk, mint az a fiatal pár, aki a képek alapján beleszeretett egy tetőtéri lakásba, amit azonnal kivettek, és aláírták az egy évre szóló határozott idejű szerződést. Az viszont csak az esős idő beálltával derült ki, hogy az ingatlan beázik, szerkezetileg és a beépített anyagoknak köszönhetően teljesen alkalmatlan a lakhatásra.

A hörcsög jöhet, a kutya nem!

A későbbi viták elkerülése érdekében lehetőleg minden részletkérdést rögzítsünk a lakásbérleti szerződésben. Például azt, hogy vihetjük-e a házi kedvencünket, dohányozhatunk-e a lakásban, lakhat-e velünk valaki ideiglenesen vagy tartósan. Célszerű tisztázni azt is, hogy mikor és mennyivel emelkedhet a bérleti díj (mondjuk évente az inflációval), és rögzítsük a bérleti díjon felül felmerülő kiadásokat is, például, hogy ki fizesse a villanykörte cseréjét, vagy a gázbojler javításának költségét. A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

Be kell engedni a tulajt a lakásba?

Kitérhetünk a szerződésben arra is, hogy a bérbeadó mikor léphet a bérleménybe. Jogszabály szerint egy évben legalább egyszer (vagy megállapodás szerint többször) a számunkra alkalmas időpontban be kell engednünk a bérbeadót. Ha a bérbeadó máskor is bejár a bérleménybe a saját kulcsával, vagy zaklat minket, hogy bejuthasson, akkor birtokvédelmet kérhetünk a jegyzőtől, bizonyos esetekben pedig a személyiségi jogaink megsértése miatt akár pert is indíthatunk.

Eladtam a lakást, mennetek kell!

A bérlők gyakori aggodalma az, hogy a tulajdonos eladja a „fejük felől” a lakást, és kiteszi őket az utcára. Bár valóban előfordulhat, hogy a tulajdonos a jogviszony ideje alatt értékesíti az ingatlant, egyik napról a másikra nem küldheti el a bérlőket a lakásból. A bérbeadó csak szabályosan mondhatja fel a szerződést ilyen esetben is, hogy legyen elegendő időnk új bérleményt találni. A felmondásnak törvényben meghatározott feltételei vannak: az csak írásban történhet, a határidők betartásával. A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap 15. napjáig a következő hónap végére mondhatja fel, míg a határozott idejű szerződés csak abban az esetben szüntethető meg rendes felmondással, ha ennek lehetőségét rögzítették a szerződésben.

Ha felázott a parketta, visszajár a kaució?

Fontos, hogy a lakásbérleti szerződésben rögzítsük a kaució összegét, valamint azt, hogy mire terjed ki, és mi lesz a sorsa a szerződés lejártakor. Tisztázzuk, hogy a bérbeadó mikor tarthatja meg a kauciót, és mikor nem. A kaució tipikusan arra szolgál, hogy fedezze az esetlegesen meg nem fizetett bérleti díjat, elmaradt közüzemi díjakat, illetve a lakásban okozott kárt. Ha ilyen történik, akkor a tulajdonos az elmaradást, vagy a költségeket levonhatja a nála lévő összegből.

Akkor is búcsút mondhatunk a kauciónak, ha megtetszik egy másik lakás nekünk és ezért szabadulnánk a határozott idejű bérleti szerződésből. A bérbeadó ilyen esetben joggal tartja meg a kauciót, hiszen határozott idejű szerződés esetében okkal számíthatott arra, hogy a határozott időre megkapja a bérleti díjat.

Előfordulhat, hogy a már rendben lezajlott kulcsátadás után áll elő a bérbeadó kifogásokkal: például, azért nem akarja visszaadni a kauciót, mert ki kell cserélnie a zárakat, a bútorokat, vagy tisztasági festést kell végeznie. Jó, ha tudjuk, hogy bérlőként általános karbantartási kötelezettségünk van a lakásra vonatkozóan, amely attól is függ, hogy mennyi ideig lakunk az adott ingatlanban. Ha mondjuk hat évig laktunk a lakásban, akkor a tisztasági festés költségeit a bérbeadó jogosan követelheti, de ha csak hat hónapig, akkor – amennyiben a lakás állapotát nem rongáltuk – vélhetően nem kötelezhet minket erre. Tehát, ha el akarjuk kerülni a kaució visszaadásával kapcsolatos vitákat, a bérleti szerződésben részletekbe menően határozzuk meg a kaució elszámolásának a feltételeit.

A legjobb, ha profikra bízzuk!

Bár többe kerül, mint a házilag írt verzió, de ha a szerződést szakember – ügyvéd vagy közjegyző – készíti, sok későbbi kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat. A bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalása garanciát jelent arra, hogy az szakszerűen, a törvényeknek megfelelően készül el, és minden fontos kérdést rendez. Például a bérleti díj fizetésének módját, a bérlőt megillető jogokat és kötelezettségeket, a határidőket vagy a kaució felhasználásának és visszafizetésének feltételeit. A közjegyzői okirat megvéd minket, hiszen biztosítja, hogy a bérbeadó nem követelhet tőlünk a szerződésben foglaltnál magasabb bérleti díjat, nem mondhat fel indok nélkül, és a kaucióra vonatkozó részleteket is tisztázhatjuk benne.