Minden hitelfelvétel alapfeltétele, hogy a hitelintézettel szerződést írunk alá, amelyet rendszerint a bankok saját jogászai állítanak össze. De valóban tudjuk-e, pontosan értjük-e, mit tartalmaz ez a sokszor 20 oldalnál is hosszabb jogi szöveg? Sokaknak csak túl későn esik le a tantusz, hogy mi mindent vállaltak, amikor már a végrehajtó kopogtat az ajtón. Jobb, ha még a papírok aláírása előtt tájékozódunk és kérdezünk, ha bármit nem értünk vagy kétségeink támadnak. Kihez fordulhatunk segítségért?
2018. október 1-jétől változnak a jelzáloghitelezés feltételei: a Magyar Nemzeti Bank új rendelete szigorúbb korlátokat állít fel arra vonatkozóan, hogy egy hitelfelvevő a rendszeres havi nettó jövedelmének hány százalékát fordíthatja havonta hiteltörlesztésre. A rendelkezés célja, hogy megakadályozza az ügyfelek túlzott eladósodását, és hogy javuljon a családok költségvetésének tervezhetősége.
Nem csak a havi törlesztőrészletek kiizzadása jelenthet gondot: egy hitel felvételénél komoly kihívást jelent az is, hogy pontosan megértsük, milyen feltételeket vállalunk. Túl azon, hogy a szöveg megfogalmazása kevés átlagember számára érthető, kevesen tudjuk pontosan, mit jelent például a teljes hiteldíj-mutató, az ügyleti kamatláb, a kamatperiódus vagy a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató, illetve, hogy mi a kezes vagy az adóstárs felelőssége. Többségünk nem banki szakember és nem jogász, így nem biztos, hogy segítség nélkül is értelmezni tudjuk a szerződés egyes pontjait. Szerencsére a törvény gondoskodik arról, hogy legyen egy kis gondolkodási időnk, és még a hitelszerződés aláírása előtt pontosan megismerhessük, megérthessük a részleteket, és akár meggondolhassuk magunkat az utolsó percben is, ha elbizonytalanodunk.
A közjegyzői felolvasás segít a döntésben
A hitelszerződések többségét a bankok közjegyzői okiratba foglaltatják, ami elsőre furcsának tűnhet. Holott érdemes tudnunk, hogy a közjegyzői eljárás nemcsak a bank érdeke, hanem minket is véd. A közjegyző az okirat aláírása előtt nemcsak felolvasni köteles a szerződést, hanem arról is meg kell győződnie, hogy pontosan megértettük-e az abban foglaltakat, és hogy ezekkel a feltételekkel valóban alá kívánjuk-e azt írni. A felolvasás alatt kérdezhetünk is, pontosíthatjuk és javíthatjuk a nem tetsző részleteket, de a hallottak alapján akár elállhatunk a szerződés aláírásától. A közjegyzői tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan valóban csak a felolvasás során szembesülnek például azzal, hogy mivel jár a kezesség vállalása, és lehet, hogy jobban járnak, ha visszalépnek ettől. A közjegyzői felolvasás az utolsó esélyünk arra, hogy korrigálni tudjuk a szerződés szövegét vagy belássuk, hogy előnytelen ránk nézve, netán túlzott terheket ró ránk, és meggondoljuk magunkat, azaz ne írjuk alá. Sőt, azt is jó, ha tudjuk, hogy a jövőben a közjegyzői okiratba csak az új, szigorú szabályok szerinti feltételek kerülhetnek. A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha olyan ügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
A közjegyző nem dönthet helyettünk
A döntés felelőssége – hogy aláírjuk-e a szerződést vagy nem – természetesen a miénk. Nem számíthatunk arra, hogy a közjegyző figyelmeztessen minket az élethelyzetünkből adódó buktatókra, hiszen nem ismeri az anyagi helyzetünket, a személyes körülményeinket. Tanácsot nem várhatunk tőle, hiszen az ő dolga az, hogy segítsen eligazodni a jogi útvesztőkben és ennek köszönhetően biztosan megértsük a szerződési feltételeket. Az viszont már a saját felelősségünk, hogy valóban odafigyelünk-e az elhangzottakra. A felolvasás egy remek lehetőség, hogy jó döntést hozzunk, ezért mindenképpen érdemes közjegyzőhöz fordulni hitelfelvétel esetén.