Tudta, hogy a végrendelet is felülírható, és az örökösök az örökhagyó végakaratától eltérően is megegyezhetnek arról, hogyan osztják fel egymás között a hagyatékot? De osztályos egyezséget akkor is köthetnek az örökösök, ha nincs végrendelet, és ezzel nemcsak az örökölt vagyontárgyak esetleges későbbi értékesítését könnyíthetik meg, de még a hagyatéki eljárást is lerövidíthetik.

Magyarországon az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg. Ha az örökhagyó után nem maradt végintézkedés, akkor a közjegyző a törvényes öröklési rend szerint adja át a hagyatékot.

Mit tehetnek akkor, ha egyikük sem elégedett azzal, amit kapott, vagy kölcsönösen jobban örülnének a másikra hagyott vagyontárgynak? Például, ha a borász fiú kapta a sportautót, az autószerelő öccse pedig a szőlőskertet? De végintézkedés nélkül is gyakran megesik, hogy az elhunyt olyan értéktárgyakat – például motorkerékpárt, értékes házimozirendszert vagy plazmatévét – hagy maga után, amelyeket nem lenne egyszerű az örökösök között természetben egyenlően elosztani, hiszen egyikük sem menne sokra egy fél motorkerékpárral vagy egy fél plazmatévével.

Osztályos egyezséggel a végrendelet is felülírható

Szerencsére mindkét esetre van megoldás, az örökösök ugyanis a hagyatéki eljárás keretében osztályos egyezséggel, szabadon megállapodhatnak arról, melyikük mit, és milyen arányban örököljön a hagyatékból. A közjegyző a hagyatéki tárgyaláson az osztályos egyezségnek megfelelő hagyatékátadó végzést hoz, viszont, ha az osztályos egyezség jogszabályba ütközik, a hagyatékot az osztályos egyezségre tekintet nélkül adja át. Az örökösök dönthetnek akár úgy is, hogy elcserélik az örökségüket, de például arról is megegyezhetnek, hogy az egyikük többet örököljön, mint amennyi a végintézkedés vagy az törvényes öröklési rend szerint járna neki.

Minden örökösnek kapnia kell valamit

Az osztályos egyezségről fontos tudni, hogy az csakis az örökösök akaratán múlik, jogszerűen a másikat megállapodásra kényszeríteni nem lehet. Feltétele, hogy kizárólag az örökösként érdekeltek köthetik meg, és az osztályos egyezség csak a hagyaték tárgyainak az örököstársak közötti felosztását foglalhatja magába. Tehát más vagyontárgyaikat nem vonhatják be az egyezségbe, és másnak, például a gyermekeiknek nem juttathatnak semmit a megállapodás keretein belül. Továbbá csak akkor beszélhetünk osztályos egyezségről, ha minden örökös, még ha csak egy kopott edénykészlet vagy a nagyapa régi szerszámosládája erejéig is, de részesedik a hagyatékból.

Az örökösöknek ezért – amennyiben lehetőségük van rá – érdemes már a hagyatéki tárgyalás előtt megbeszélniük egymás között, hogy mire tartanak igényt a hagyatékból. Egy olyan osztályos egyezséggel ugyanis, amely mindegyiküknek megfelel, nemcsak az örökölt vagyontárgyak későbbi eladását könnyíthetik meg (hiszen úgy is megállapodhatnak, hogy mindennek csak egy tulajdonosa legyen), hanem a hagyatéki eljárás lefolytatását is felgyorsíthatják.

Nem minden egyezség osztályos egyezség

Érdemes tudni azt is, hogy osztályos egyezséget csak az örökhagyó halála után, a hagyatéki eljárásban lehet kötni. Ha a leendő örökösök még az örökhagyó életében kötnek szerződést arról, hogy a jövőbeli hagyatékból ki mire tart igényt, az nem osztályos egyezség, hanem a várt örökségről történő rendelkezés, ami egy más jogintézmény, ezért más szabályok is vonatkoznak rá.