A tizennyolcadik születésnapomra egy autót kaptam a szüleimtől, azzal a feltétellel, hogy el kell végeznem az egyetemet. Negyedévesen azonban bekerültem egy jól fizető munkahelyre, ezért otthagytam az egyetemet, ami miatt összevesztem a szüleimmel. Most azzal fenyegetnek, ha nem fejezem be a tanulmányaimat, visszaveszik az autót. A kocsi már évek óta az én nevemen van, tényleg megtehetik ezt?

Az ajándékok visszakövetelésével kapcsolatban egyértelműen fogalmaz a törvény, és megkülönböztet szokásos, illetve nem szokásos mértékű ajándékokat. Az, hogy mi tekinthető szokásosnál nagyobb mértékű ajándéknak, az anyagi helyzettől függően mindenkinél mást jelenthet. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy óra még igen, de egy autó már nem számít szokásos mértékű ajándéknak.

A csekélyebb értékű ajándékokat (az óra mellett egy mobiltelefont, ruhát vagy étkészletet), ha már átadták, nem lehet visszakérni. Azonban a szokásos mértéket meghaladó ajándékokat, például egy autót vagy egy lakást már bizonyos helyzetekben, szigorú feltételek mellett, bírósági úton vissza lehet követelni. Egy hirtelen összeveszés vagy nézeteltérés ugyanakkor nem elegendő ahhoz, hogy valakit megfosszanak egy ajándéktól.

Ha nem teljesül a feltétel, visszavehető az ajándék

Ajándékot valamilyen feltételhez kötve is lehet adni, például, hogy a gyereknek az autóért cserébe belátható időn belül el kell végeznie az egyetemet, és ezt akár az ajándékozási szerződésbe is bele lehet foglalni. A szülők tehát jogosan követelik vissza a személygépjárművet (vagy annak értékét, ha időközben a gyerek eladta), amennyiben nem teljesült az ajándékozás feltétele (azaz meghiúsult a felvetés). Ugyanígy vissza lehet kérni a nászajándékot is, ha nem az ajándékozó hibájából bomlott fel a házasság.

A másik ok, ami lehetőséget teremt az ajándék visszakövetelésére, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval szemben, (például fizikailag bántalmazza). Ebben az esetben is nemcsak a konkrét ajándék, például az autó vagy a lakás követelhető vissza, hanem a helyébe lépett érték is. Vagyis az ajándék értékét akkor is vissza kell fizetni, ha időközben azt már eladták. Az ilyen eseteket azonban a bíróság mindig egyedileg, a konkrét ügy összes körülményének figyelembevételével ítéli meg. Hiába követeli vissza az ajándékot az ajándékozó, ha például direkt provokálta ki a veszekedést vagy ő kezdeményezte a verekedést.

Fontos tudni, hogy jogsértésre hivatkozva nem lehet visszavenni az ajándékot akkor, ha úgy tűnik, az ajándékozó már megbocsátotta a sérelmet. Megbocsátásnak minősül például, ha hosszabb ideig nem követeli vissza azt, azaz nem érvényesíti ezen igényét. Vagyis nem lehet visszakérni egy autót arra hivatkozva, hogy évekkel ezelőtt a megajándékozott hazugságokat terjesztett.

Pillanatnyi nehézség nem elegendő

Szintén vissza lehet követelni a szokásos mértéket meghaladó ajándékot, ha az ajándékozó életkörülményei megváltoznak, és a legszükségesebb költségeit, például az élelmiszer-vásárlást vagy a lakhatást sem tudja már megoldani, így az a létfenntartása érdekében szükséges.  De ebben az esetben csak akkor, ha az ajándék még megvan, és a visszaadása nem lehetetleníti el a megajándékozott létfenntartását, például azáltal, hogy a megélhetéséhez nélkülözhetetlen az autó, és enélkül elveszti a munkáját.

Lényeges ugyanakkor, hogy a bíróság a feleknek nemcsak a pillanatnyi életkörülményeit vizsgálja, hanem figyelembe veszi a jövőbeni lehetőségeit is. Ezért egy átmenetileg fennálló nehézség még nem szolgálhat kellő alappal az ajándék visszakövetelésére. Amennyiben a bíróság mégis úgy ítéli, hogy vissza kell adni az autót, a gyerek még mindig dönthet úgy, hogy gondoskodik a szülőkről, például rendszeresen élelmiszert vesz nekik vagy járadékot fizet, így megtarthatja az ajándékot.

Az ajándékozó megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetére vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyára (pl. jogsértésre) hivatkozva lehetőség van a teljesítés megtagadására, ha a felek ajándékozási szerződést már kötöttek, de az ajándékot még nem adták át.

A visszaköveteléssel járó jogi procedúra azonban gyakran kellemetlen helyzeteket szül, ezért érdemes körültekintően ajándékozni, nagyobb értékű ajándéknál ajándékozási szerződést készíteni, és csak akkor élni a visszakövetelés lehetőségével, ha az valóban indokolt.

Miért érdemes ajándékozási szerződést kötni?

Azt sokan tudják, hogy ingatlan ajándékozásánál kötelező jogász (közjegyző vagy ügyvéd) közreműködésével szerződést kötni, mert csak így lehet a tulajdonjogot bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Kevesebben tudják, hogy minden nagyobb értékű ajándék (ami akár pénz is lehet) esetén is érdemes ajándékozási szerződést kötni, ezzel számos kellemetlen helyzetet meg lehet előzni. Egy ilyen szerződéssel igazolni lehet például a vagyongyarapodást, és azt, hogy az adott vagyontárgy például egy házasságban az egyik fél különvagyona.

A 150 ezer forintot meghaladó értékű ajándékok után illetéket is kell fizetni, melynek általános mértéke 18 százalék, ingatlan esetén pedig 9 százalék. Azonban nem kell illetéket fizetni többek között egyenes ági rokonok (gyermek, szülő, nagyszülő, unoka), testvérek és házastársak közötti ajándékozás esetén.

Az ingatlanok kivételével ajándékozási szerződést akár saját maguk is készíthetnek a felek, de ha szeretnének biztosra menni, érdemes szakértőhöz fordulniuk. Ennek akkor lehet jelentősége, ha valaki, például az ajándékot adó egyik rokona megtámadja a szerződést. A közjegyző által készített ajándékozási szerződés előnye, hogy közokiratnak minősül, ezért fokozottabb bizonyító erő fűződik hozzá.