A családi vállalkozások szerepe világszerte jelentős a gazdasági életben. Magyarországon a magántulajdonban lévő gazdasági társaságok legalább 70 százaléka családi cég, amelyek jó részének napjainkban kell megküzdeniük a cégutódlás feladatával.
Dr. Böröcz Helga közjegyző szerint sokan megfeledkeznek arról, hogy a vagyontervezés nem csak gazdasági, pénzügyi (banki, biztosítási), hanem jogi megoldásokból is áll – a családi vagyont befolyásoló tényezők között ugyanúgy ott találjuk a társasági szerződések rendelkezéseit, mint a házassági vagyonjogi és a közös vagyont megosztó szerződéseket. Ugyanitt lenne a helye szerinte a hagyatéki vagyontervezésnek is, ám erre ma még kevesen gondolnak. Pedig ezzel biztosítható, hogy a vagyon zökkenőmentesen szálljon át az örökösökre, és a működő vagyontömeg, a cégérték egyben maradjon.
A hagyatéki eljárások akár több hónapig eltarthatnak, ami azért okozhat problémát, mert a családi cégek rendszerint egyszemélyi vezetés alatt állnak. Így ha éppen az ügyvezető-tulajdonost éri a tragédia, az sokszor lényegében a teljes működést blokkolja. Például a közkereseti és a betéti társaságok esetében, ha tagjaik száma egy főre csökken, és az ettől számított hat hónapon belül nem jelentik be a cégbíróságnál újabb tagnak a belépését, a társaság jogutód nélkül megszűnik – ebbe a határidőbe pedig nem mindig fér bele a hagyatéki eljárás lezárása. Éppen ezért Böröcz Helga szerint rendkívül fontos, hogy az örökösök tisztában legyenek azzal, hogy sok esetben mód és lehetőség van rész-hagyatékátadó végzés meghozatalára is. Ezzel elkerülhető, hogy a vállalkozás élete leálljon, illetve az is, hogy egy ügygondnoknak kelljen vezetnie a céget.
Böröcz Helga szerint a tudatos tervezésnek azonban már korábban, az örökhagyó életében jelen kellene lennie, hiszen számos olyan megoldás van, amely révén elkerülhető a „Buddenbrook-effektus”. Ezt a kifejezést használjuk arra, amikor az alapítók által létrehozott vállalkozás nem tud fennmaradni, mert a harmadik generáció már nem mindig rendelkezik megfelelő stratégiával a cég vezetésére, így rendszerint felélik a vagyont.
Az ilyen helyzetek elkerülésére a közjegyző szerint az egyik legfontosabb eszköz az úgynevezett családi alkotmány megalkotása. Ez egy olyan szerződéses mátrixot jelent, ahol rendelkezni lehet arról, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak a családi vagyon vagy éppen az azt megtestesítő vállalkozás működtetésével kapcsolatosan. Számos esetben a bajok forrása ugyanis az, hogy az örökösök közül nem mindenki akar vagy tud foglalkozni a családi cég továbbvitelével. Böröcz Helga szerint ilyen esetben a megfelelően elkészített családi alkotmány rendelkezni tud arról, milyen módon különíthető el egy-egy családtag tulajdonosi vagy ügyvezetői szerepe.
A legnagyobb gondot ugyanakkor a szakember szerint az okozza, ha az utódok egyike sem hajlandó vagy képes továbbvinni a vállalkozást, így sok esetben ilyenkor az elvész: eladják vagy egyszerűen bezárják az örökhagyó halála után. Pedig – hívja fel a figyelmet Böröcz Helga – számos olyan megoldás létezik, amely révén a családi vállalkozás akkor is tovább élhet, ha annak közvetlen irányítására az utódok egyike sem kész. Szóba kerülhet alapítvány rendelése vagy a családi vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adása. Aligha gondolnánk, de számos nagy multinacionális vállalat életében játszik fontos szerepet az alapítványi forma. Például az egyik legnagyobb magyarországi német befektetőként nyilvántartott Bosch fő tulajdonosa egy alapítvány. A bizalmi vagyonkezelés egy, Magyarországon még csak kialakulóban lévő, ám az angolszász országokban bevett intézmény arra, hogy a vagyon működtetésével és befektetésével professzionális szakemberek levegyék a közvetlen döntések meghozatalának súlyát az ehhez ambícióval vagy tudással nem rendelkező utódok válláról.
A vagyonörökítéssel és a családi vagyonnal kapcsolatos egy- vagy többoldalú megállapodások szerződésbe foglalása mind teljes bizonyító erejű magánokirattal, mind közokirattal, azaz közjegyzők közreműködésével is megoldható. Fontos tudni, hogy a közjegyző által készített ügyleti okirat pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajtható, továbbá esetleges peres eljárásban közokirati bizonyítékként szolgál az abban foglalt nyilatkozatok igazolására. Célszerű lehet ezért az ilyen típusú megállapodásokat közokiratban rögzíteni.