Erre figyelj, amikor online vásárolsz

Erre figyelj, amikor online vásárolsz

A cikk több mint egy éve készült, nem feltétlenül a hatályos információkat tartalmazza.

Miben különbözik az online vásárlás a hagyományos boltitól? Mikor fizessek utánvéttel? Mikor küldhetem vissza az interneten rendelt terméket? Mit tegyek, ha nem akarják visszafizetni a vételárat? Erre mind választ találtok internetes vásárlási kisokosunkban.

Az internetes vásárlásnál az egyik legfontosabb különbség a hagyományos üzletekkel szemben, hogy van „gondolkodási idő”, azaz legkésőbb az átvételtől számított 14 napig elállhatunk a vásárlástól, és visszakérhetjük a pénzt, akkor is, ha hibátlan a megrendelt termék. Ilyen esetben legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül vissza kell vinnünk vagy küldenünk a terméket, és csak a visszaküldés költségét kell fizetnünk. Az elállás közlésétől számított 14 napon belül pedig a webáruház köteles visszafizetni az árat. Ugyanígy visszaküldhetjük a terméket, ha nem pont azt küldték, amit megrendeltünk, vagy nem abban a méretben. Ilyenkor is kérhetjük a vételár visszafizetését vagy a termék cseréjét. Rajtunk múlik, melyiket választjuk.

Az elállási jog nem korlátlan, egyes termékkörökre nem vonatkozik: például romlandó élelmiszerekre, kibontott csomagú CD-re, DVD-re, szoftverre, a fogyasztó egyedi utasításai alapján legyártott termékekre, kibontott csomagolású higiéniai termékekre. Online aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, közösségi médián keresztül magánszemélytől történő rendelésnél sem illeti meg a vásárlót az elállási jog.

Így előzd meg a bajt

Mielőtt ismeretlen weboldalról rendelünk, érdemes utánanézni, másoknak milyen tapasztalatai voltak az eladóval, korrekten intézte-e az adásvételt, vagy probléma volt a vásárlással. Ezenkívül a webshopot tulajdonló cégekre vagy egyéni vállalkozókra adószám vagy nyilvántartási szám alapján nyilvános adatbázisban (cégnyilvántartás, egyéni vállalkozók nyilvántartása) is rá lehet keresni, hogy valóban működnek-e. Ismeretlen webáruháztól ezenfelül előre fizetés helyett érdemes utánvéttel rendelni, így csak akkor kell fizetni, ha tényleg megérkezik a csomag.

Vásárlás előtt célszerű megtekinteni a jogsértő webáruházakat listázó adatbázist. Itt azok a honlapok szerepelnek, melyek külön kormányrendeletben meghatározott úgynevezett súlyos jogsértést követtek el. Például, ha vásárlást megelőzően a vállalkozó nem tájékoztatja a vásárlókat a vállalkozás nevéről, székhelyének címéről, a szállítási határidőről, panaszkezelési módról, az elállási jog gyakorlásának feltételeiről, a szavatossági jogokról; vagy a vállalkozás akadályozta a vásárlót abban, hogy az elállási jogával éljen.

A megrendelés elküldése előtt célszerű a webáruház honlapján közzétett vásárlási feltételeket, illetve a termékleírást elmenteni vagy kinyomtatni. Minden internetes vásárlás előtt érdemes információkat szerezni továbbá a webáruház tulajdonosáról, aki köteles a nevét vagy cégnevét, címét, székhelyét, elérhetőségeit is feltüntetni a honlapon.

Érdemes külön is megnézni a kiválasztott webáruház elérhetőségi adatait. Ez azért fontos, mert a magyar nyelvű honlap, a „.hu” végződés, valamint a magyar nyelvű reklámok nem feltétlenül jelentik, hogy hazai kereskedőtől rendelünk. Célszerű továbbá külön rákeresni a magyar cégekre az online cégjegyzékben, és ellenőrizni, hogy valóban létező, működő cégtől rendelünk. Az egyéni vállalkozókat is ellenőrizhetjük, ha ismerjük az adószámát vagy a nyilvántartási számát.

Egyszerűen kérhető a fizetési meghagyás

Ha pedig a webáruház tulajdonosa nem akarja visszafizetni a vételárat, akkor fizetési meghagyásos eljárást indíthatunk bármelyik magyarországi közjegyzőnél. Ez egyszerű és gyors megoldás lehet arra, hogy akár pereskedés nélkül a pénzünkhöz juthassunk. A fizetési meghagyásos eljárás indításához nem szükséges se ügyvédi közreműködés, se bizonyítékok csatolása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása önmagában jelentősen növeli a fizetési hajlandóságot. A fizetési meghagyásos eljárásról itt olvashat részleteket. Ha pedig nem magyar, hanem valamely EU tagállami székhellyel rendelkező cég az adósunk, szintén közjegyzőnél indíthatunk vele szemben európai fizetési meghagyásos eljárást.