Hivatalosan is összeköthetik életüket az azonos neműek

Hivatalosan is összeköthetik életüket az azonos neműek

Hogyan tehetik „hivatalossá” a kapcsolatukat az azonos nemű párok? Lehet-e több joguk, mint az egyszerű élettársaknak? Örökölhetnek-e egymás után, vagy mi lesz a közös vagyon sorsa, ha szétválnak? Hogyan köthetik szorosabbra a kapcsolatukat, és hogyan válhatnak el egymástól? Mutatjuk, mit kell tudni a Magyarországon is egyre népszerűbb bejegyzett élettársi kapcsolatról, ami a házastársakéhoz hasonló jogokkal és kötelezettségekkel jár. 

Kik és hogyan lehetnek bejegyzett élettársak?

Ha azonos neműek szeretnék hivatalossá tenni az életközösségüket, akkor bejegyzett élettársi kapcsolatot köthetnek az anyakönyvvezető előtt. A bejegyzett élettársi kapcsolat tehát két nagykorú, azonos nemű személy között jöhet létre úgy, hogy szabad akaratukból személyesen megjelennek az anyakönyvi hivatalban, és együttesen bejelentik a szándékukat, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni egymással. Ezt akkor tehetik meg, ha egyikük sem él házasságban vagy másik bejegyzett élettársi kapcsolatban, nem áll cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt és nem rokonok. Míg bizonyos esetekben a 16. életévét betöltött kiskorú köthet házasságot, bejegyzett élettársi kapcsolat kizárólag 18 éves kortól létesíthető. Az anyakönyvvezető a felek szándékáról jegyzőkönyvet vesz fel, és kitűzi az élettársi kapcsolat bejegyzésének az időpontját. Az ünnepélyes eseményen két tanú jelenlétében a felek egybehangzó igen kijelentése és az anyakönyv aláírása után a törvény értelmében bejegyzett élettársak lesznek.

Miben egyezik meg és miben tér el a házasságtól ez a kapcsolat?

A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai alapvetően megegyeznek a házasságéval. Főbb különbség azonban, hogy nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak gyermeket közösen örökbe, nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, és az anya bejegyzett élettársa nem lesz automatikusan a születendő gyermek szülője. Minden másban a házasságéval azonos szabályok vonatkoznak a kapcsolatra, azaz például közös vagyonuk keletkezik, törvényes örökösei lesznek egymásnak, közeli hozzátartozóknak számítanak, és hozzájuthatnak a házastársakat is megillető – adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási stb. – kedvezményekhez.

Hogyan szűnik meg a bejegyzett élettársi kapcsolat?

A bejegyzett élettársi kapcsolat az egyik fél haláláig vagy az életközösség felbontásáig áll fenn. Ha a felek úgy döntenek, hogy megszüntetik bejegyzett élettársi kapcsolatukat, és a közös vagyon megosztása tekintetében is konszenzus van közöttük, kérhetik a kapcsolat megszüntetését az illetékes közjegyzőtől. A közjegyző a feleket 30 napon belül személyesen meghallgatja, és ha felek között született megállapodást jóváhagyta, végzéssel megszünteti a bejegyzett élettársi kapcsolatot. A bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés joghatása olyan, mintha a bíróság bontotta volna fel azt. Ha a felek nem tudnak egyezségre jutni, akkor viszont bírósághoz kell fordulniuk, és perben kérhetik a kapcsolat felbontását.

Mi a különbség a bejegyzett élettársi és az élettársi kapcsolat között?

A legfontosabb különbség, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat az anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre, míg a „sima” élettársi kapcsolathoz nincs szükség papírra, az már magától a ténytől létrejön, hogy a felek közös háztartásban, érzelmi-gazdasági közösségben együtt élnek. A tartalmi különbségek közül az egyik legfontosabb, hogy a bejegyzett élettársak között vagyonközösség keletkezik, míg a különnemű élettársak esetében a vagyon a hozzájárulásuk arányában illeti meg feleket. Azaz a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásának ideje alatt szerzett vagyon közösnek minősül. A bejegyzett élettársak egymás törvényes örökösei lesznek, akiket még egy más javára szóló végrendelet mellett is megillet a kötelesrész. Az élettársak ezzel szemben csak végrendelettel örökölhetnek, automatikusan nem lesznek törvényes örökösei egymásnak.