Gábor hárommillió forint foglalót fizetett ki készpénzben, hogy álmai lakását ne adják el másnak. Erről szerződést is kötöttek, a lakástulajdonos viszont most tagadja, hogy a dokumentumot ő írta alá. Gábornak ezért bíróságon kell bizonyítania az igazát, hogy legalább a foglalót, illetve annak kétszeresét visszakapja, ha már a lakás nem lesz az övé. Mindez megelőzhető lett volna, ha a szerződésen hitelesítik az aláírásokat.

Egy szerződés akkor is érvényes, ha nincs hitelesítve rajta az aláírás. Olykor azonban sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat, ha közjegyző segítségét vesszük igénybe ahhoz, hogy tanúsítsa az aláírás valódiságát.

Lehetnek olyan élethelyzetek, például hitelügyletek, nagy összegű kereskedelmi és ingatlanügyletek, vagy akár nem anyagi szempontból fontos szerződések is, amelyekben szeretnénk biztosra menni, hogy a megkötött és aláírt szerződésben foglaltak valóban teljesülnek. Képzeljük el, hogy megtaláltuk a tökéletes albérletet, megkötöttük a bérleti szerződést, kifizettük a kauciót, de a költözés előtt a bérbeadó azt állítja, a szerződést nem ő írta alá, és a pénzt sem vette át.

Annak érdekében, hogy egy adott ügylet során ne keletkezzen kárunk abból, hogy valamelyik szerződő fél esetleg a későbbiekben letagadja az aláírását, érdemes kérnünk az aláírás közjegyző általi hitelesítését. A közjegyző a névaláírás-hitelesítés során azt tanúsítja, hogy az előtte személyesen megjelenő ügyfél előtte írta alá az adott magánokiratot, vagy az okiraton levő aláírást a közjegyző előtt a sajátjának ismeri el. A magánokiratot ebben az esetben az ügyfél vagy képviselője, például ügyvéd készíti el, a közjegyző nem vizsgálja annak tartalmát, csak a rajta szereplő aláírást vagy aláírásokat hitelesíti. Jogvita esetén tehát a közokirati bizonyíték kizárólag az aláírásra vonatkozik, vagyis arra, hogy azt az adott személy írta alá. Ilyen esetben a magánokiratra rákerül egy közokirati formájú záradék, amelyben a közjegyző tanúsítja, hogy az okiraton szereplő aláírás attól a személytől származik, aki a közjegyző előtt megjelent, és akit a közjegyzői tanúsítvány szövege egyébként megnevez.

A közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott dokumentum előnye, hogy az aláírás valódisága mellett egy közokirati bizonyíték, egy tanúsítási záradék is szól, ezáltal az aláírás eredményesebben kérhető számon, ha az aláíró később tagadná, hogy az valóban tőle származik.

Nem mindig elegendő

A közjegyzői aláírás-hitelesítés legfontosabb tulajdonsága annak tanúpótló szerepe. Hiszen a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül a magánokirat, ha a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, de az is, ha két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el (utóbbi esetben igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni). Ugyancsak teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti (de a közjegyző által az okiratra rávezetett tanúsítvány közokiratnak minősül).

Viszont vannak helyzetek, amikor a közjegyzői aláírás-hitelesítést nem fogadják el az okiraton, hanem annál magasabb fokú bizonyító erőt követelnek meg. Ilyen, amikor jogszabály közokirati formát ír elő, így például korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közjegyzői okiratba foglaltan végrendelkezhet.

Van olyan eset, amikor a közokirati forma mellett csak meghatározott teljes bizonyító erejű magánokirati formát fogadnak el, például gazdasági társaság létesítő okirata vagy a házastársi, illetve élettársi vagyonjogi szerződés kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban (ami nevéből is látszik, magánokiratnak minősül) foglaltan érvényes.

Továbbá olyan esetek is előfordulnak, amikor a közjegyzői aláírás-hitelesítés jogszabályi követelmény miatt nem tudja pótolni a tanúk alkalmazását. Tipikusan ilyennek minősül a végrendelet és az öröklési szerződés: a törvény által előírt tanúk alkalmazását nem lehet kikerülni közjegyzői aláírás-hitelesítéssel.

Mire van szükség hozzá?

A közjegyzői aláírás-hitelesítéshez arra a dokumentumra, amit a közjegyző előtt alá szeretnénk írni, valamint az aláíró vagy aláírók személyi igazolványára vagy vezetői engedélyére (saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványára) és lakcímkártyájára van szükségünk. Ha cég nevében írunk alá, tudnunk kell továbbá a cégjegyzékszámot vagy a cég adószámát, illetve 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatot vagy létesítő okiratot is magunkkal kell vinnünk.

A közjegyzői aláírás-hitelesítés ugyanakkor nem tévesztendő össze a közjegyzői okiratba foglalt szerződéssel vagy nyilatkozattal, amelyek már a teljes irat, és nem csupán az aláírás-hitelesítésre vonatkozó tanúsítvány tekintetében minősülnek közokiratnak. Ugyanis arra is lehetőségünk van, hogy olyan szerződést vagy nyilatkozatot készíttessünk közjegyzővel, például lakás- vagy más bérleti, adásvételi, öröklési vagy hitelszerződést, amely teljes egészében közokirati bizonyító erővel rendelkezik.

Ezekben az esetekben a közjegyző a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával szerkeszti a teljes okiratot, melynek különleges bizonyító ereje van, és teljes bizonyító erővel bizonyítja a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. Előnye a közjegyzői okiratba foglalt szerződésnek vagy nyilatkozatnak, hogy nehezebben lehet őket megtámadni, mint a magánokiratot. Egy esetleges pereskedés során a bíróság mindenképp erősebb bizonyítékként tekint a közjegyzői okiratra, mint a magánokiratra.