Örülne neki, ha a rokonai elolvasnák az e-mailjeit? És mit szólna, ha örökre elvesznének a felhőben tárolt családi fotói? Friss online felmérésünk szerint a válaszadók többségének fogalma sincs arról, mi történik a digitális javaikkal a haláluk után, és a megkérdezettek több mint fele nem is foglalkozik azzal, mi lesz a közösségi média profiljaikkal, ha már nem lesznek. Mindez akár súlyos anyagi kérdéseket is felvethet, ugyanis például a szorgosan gyűjtögetett kriptopénzekhez nem férnek hozzá automatikusan az örökösei. Mutatjuk a felmérés eredményeit.

Ki férhet hozzá Facebook-profiljához halála esetén (a belépési adatok hiányában)?

Helyes válasz: Senki, csak töröltetni lehet vagy a hagyatéki kapcsolattartó emlékoldallá alakíthatja.

A kérdőívet kitöltők csupán 40 százaléka volt tisztában azzal, hogy az örökhagyó halála után, a belépési adatok hiányában senki sem férhet hozzá a Facebook-profiljához. A platformon azonban lehetőség adódik beállítani, hogy töröljék a profilt, vagy meg lehet nevezni egy hagyatéki kapcsolattartót is, aki emlékoldallá alakíthatja azt. Sokan (43 százalék) tévesen úgy gondolták, hogy a Facebook-profil létrehozója még életében felhatalmaz(hat) valakit, aki automatikusan megkapja a belépési adatokat a felhasználó halála után. A válaszadók 14 százaléka (helytelenül) úgy nyilatkozott, hogy a jogerős hagyatékátadó végzés birtokában valamennyi örökös jogosult lesz belépni az örökhagyó Facebook-fiókjába, míg 2 százalék azt gondolta, csak az elhunyt özvegye férhet ahhoz hozzá.

 

Ki férhet hozzá a Gmail-fiókjához, Drive-mappájához (azonosító és jelszó nélkül)?

Helyes válasz: Akit erre feljogosít még életében az elhunyt, mint az inaktív fiók kezelőjét.

A válaszadók 43 százaléka jól tudta, hogy a Facebookkal ellentétben a Gmail szolgáltatásainál meg lehet adni, hogy ki kezelje majd az elhunyt inaktív fiókját, aki az azonosító és a jelszó ismerete nélkül is hozzáférhet a levelezéshez és az online tárhelyhez. Csaknem egyharmad (32 százalék) helyesen gondolta, hogy van erre lehetőség, de tévesen következtetett arra, hogy kizárólag a hagyatéki kapcsolattartó léphet be a fiókba. A kitöltők egynegyede pedig rosszul tudta, hogy csak töröltetni lehet a fiókot a felhasználó halála után.

 

Elolvashatja özvegye vagy hozzátartozói a Messenger-üzeneteit (ha nem tudják a belépési adatokat)?

Helyes válasz: Senki sem olvashatja el az üzeneteket.

Csak a kitöltők kevesebb mint fele (41 százalék) tudta jól, hogy a belépési adatok hiányában az elhunyt Messenger-üzeneteit senki, még a törvényes örökösei sem olvashatják el a halála után. A többség (51 százalék) ezzel szemben azt gondolta, a profil tulajdonosa még életében felhatalmazhat valakit, aki majd hozzáférhet az üzeneteihez. Valójában a hagyatéki kapcsolattartónak csak arra van lehetősége például, hogy emlékoldallá alakítsa a Facebook-profilt vagy borítóképet változtasson, rögzített bejegyzést írjon.  8 százalék szerint pedig, az özvegy vagy a hozzátartozók hozzáférhetnek a Messenger-üzenetekhez, de csak akkor, ha megküldik a halotti anyakönyvi kivonatot a Facebooknak, azonban ez sem a helyes válasz.

 

Mi lesz a kriptovagyonnal (például Bitcoin) a pénztárca jogosultjának halála után (a belépési jelszó nélkül)?

Helyes válasz: Csak akkor lehet hozzáférni, hogy valaki tudja a tárca belépési adatait.

Erre a kérdésre csak 39 százalék tudta a helyes választ, miszerint a kriptopénzekhez csak akkor férhet hozzá bárki, ha ismeri a digitális pénztárca belépési adatait. A kriptovalutákat ugyanis, ellentétben a bankszámlán lévő összeggel, nem kapják meg az örökösök. Ezt a kitöltők egynegyede tudta rosszul. 22 százalék tévesen azt gondolta, hogy az örökösök kérhetik a kibocsátót, váltsák át a tárca tartalmát napi árfolyamon devizára, és utalják át egy letéti számlára. 14 százalék pedig azt hitte, hogy a kriptopénz kibocsátója az önkormányzat hagyatéki előadójának átadja a kriptotárca belépési adatait.

 

Hogy viszonyulunk a digitális adatokhoz?

A kérdőívből az is kiderült, hogyan viszonyulnak a magyarok a digitális adatokhoz, például fontosnak tartják-e az online tárhelyüket, vagy megosztják-e valakivel a jelszavaikat, belépési adataikat.

Arra a kérdésre, hogy értékesnek tartja-e a közösségi médiában használt oldalát, ingyenesen használt tárhelyét, csak a kitöltők alig több mint egyharmada válaszolt igennel, ők ugyanis sok családi és üzleti dokumentumot kizárólag itt tárolnak. A válaszadók csaknem egyharmada ezzel szemben kizárólag kapcsolattartásra használja a közösségi médiát. Azok között, akik nem tartják fontosnak az oldalt, sokan voltak, akik minden fontos információról biztonsági mentést készítenek, annak érdekében, hogy máshol is fellelhetőek legyenek az adatok, míg mások szerint ezek csupán virtuális dolgok.

A kitöltők többsége nem is foglalkozott azzal, mi lesz a sorsa a közösségi médiában használt oldalának, ingyenesen használt tárhelyének a halála után. Egyötödük egy családtagjával osztotta meg a jelszavait, aki hozzáférhet az adataihoz, ugyanennyien pedig azt válaszolták, rendelkeztek arról, ki kezelhesse majd az oldalukat, tárhelyüket. Csaknem minden ötödik kitöltőt azonban nem is érdekli, mi lesz a digitális javaival a halála után, és csak a válaszadók 4 százaléka rendelkezett róla a végrendeletében. A válaszokból kiderült, hogy azok többsége, akiknek van végrendelete, nem is gondoltak rá, hogy a digitális tulajdonaik sorsáról is nyilatkozhatnak a végintézkedésükben. 

A felmérés rákérdezett arra is, hogy a kitöltők tárolják-e valahol a jelszavaikat, belépési adataikat, hogy az örököseik később hozzáférhessenek azokhoz. Minden második válaszadó adatbiztonsági okokból nem jegyezte fel ezeket. Egyötödük szerint, ha valaki tudja a jelszót a telefonjához vagy a számítógépéhez, könnyedén hozzáférhet minden profiljához és alkalmazásához. Minden ötödik kitöltő egy füzetben gyűjti a belépési adatait, legkevesebben pedig azok voltak, akiknek a párja ismeri minden jelszavukat.