Sokan gondolják azt tévesen, hogy saját vagyonukkal is felelniük kell a felmenőiktől örökölt adósságért – többek közt ez derült ki a szeptember végén indított öröklési kvízünkből, amelyet több mint 2200-an töltöttek ki Facebook-oldalunkon. A válaszok alapján a többség nem tudta, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, de sok a félreértés a végrendelkezés, a kötelesrész fogalma és az öröklésből való kitagadás vagy a kizárás kapcsán is. Mutatjuk az eredményeket.

A házastárs és az élettárs öröklése

1.  Idős férjemmel az ő lakásában élünk. Sajnos az előző házasságából származó gyermekeivel nem jó a viszonyom. Kiköltöztethetnek-e gyerekei az otthonunkból a beleegyezésem nélkül a férjem halála után?

Helyes válasz: Nem, mert a törvény szerint a házastársnak holtig tartó haszonélvezeti jog jár az örökhagyóval közösen lakott lakásra.

A kitöltők közel 70%-a helyes választ adott a kérdésre. A válaszadók több mint 30%-a ugyanakkor nincs tisztában azzal, hogy a házastársnak holtig tartó haszonélvezeti jog jár az örökhagyóval közösen lakott lakásra. Azt is aránylag sokan – több mint 10% – gondolják tévesen, hogy a túlélő házastárs minden vagyontárgy felét örökli meg a párja után. Valójában az új Polgári Törvénykönyv szerint a túlélő házastárs haszonélvezeti joga az általa és az örökhagyó által közösen lakott ingatlanra és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra terjed ki, valamint ezen felül egy gyermekrésznyi tulajdon illeti meg a hagyaték többi részéből. Gyermektelen házaspárok esetén az özvegy a közösen lakott lakás és berendezésének tulajdonjoga mellett megkapja a hagyaték egyéb vagyontárgyainak felét, a másik fele pedig az elhunyt házastárs szüleit illeti meg.

2.  10 éve élünk együtt az élettársammal. Ugyanúgy örökölünk majd egymás után, mintha házasok lennénk?

Helyes válasz: Nem, mert az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, így csak akkor örökölhetnek egymás után, ha egymás javára végrendelkeznek.

A válaszadók kevesebb mint a fele (45%) tudja az élettársakra vonatkozó öröklési szabályokat. A többség számára nem volt egyértelmű, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, így kizárólag végrendelkezés útján örökölhetnek a másik után. Tipikus tévhit, hogy az élettársak bizonyos idejű együttélést követően vagy közös gyermek esetén automatikusan egymás törvényes örökösei lesznek. Sokan pedig tévesen azt gondolják, hogy az élettársi kapcsolat egyenértékű a házassággal, ezért ugyanazok az öröklési szabályok vonatkoznak az élettársakra is, mint a házastársakra.

Nem lehet indoklás nélkül kitagadni valakit

3.  A fiam évek óta sokat jár kocsmába, ezért mindenemet a lányomra szeretném hagyni, mert csak rá számíthatok igazán. Kitagadhatom-e az öröklésből a fiamat?  

Helyes válasz: Amennyiben a fiam viselkedése kimeríti az erkölcstelen életmód fogalmát, kitagadható az öröklésből.

A kitöltők mindössze 24,5%-a tudta a helyes választ. A válaszadók 18%-a tévesen azt válaszolta, hogy bárki indoklás nélkül kitagadható az öröklésből, míg 54%-uk úgy gondolta, hogy a kötelesrész akkor is jár a leszármazottnak, ha az illetőt kitagadták. Valójában, ha valakit érvényesen kitagadnak (nem kizárnak, az egy másik fogalom) az öröklésből, akkor semmi nem jár neki. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az öröklésből való kitagadásnak nagyon pontosan meghatározott törvényi feltételei vannak, és nem könnyű azokat bizonyítani. Ilyen lehet például az erkölcstelen életmód, vagy az is, ha az örökös az örökhagyó életére tört.

4.  Nemrégiben elhunyt édesanyám testvére, akivel nagyon szoros kapcsolatban voltam. Anyukámra hagyta a nyaralóját, a gyerekeié lett minden egyéb vagyona, engem viszont sajnos teljesen kihagyott a végrendeletéből. Jár-e nekem kötelesrész?

Helyes válasz: Nem, mert kötelesrész csak a legközelebbi hozzátartozóknak (például gyermek, házastárs) járhat.

Egészen sokan, a válaszadók többsége (63%) felelt helyesen, miszerint a kötelesrész csak a legközelebbi hozzátartozóknak – például gyermek, házastárs – jár.

A válaszadók harmada ugyanakkor tévesen azt gondolta, hogy ha valakit kihagynak a végrendeletből, az automatikusan az öröklésből való kitagadásnak minősül, és az illetőnek nem jár semmi. Fontos, hogy az öröklésből való kizárás nem azonos a kitagadással. Amíg ugyanis a kitagadott nem fog egyáltalán részesülni a hagyatékból, az öröklésből kizárt örökös igényt tarthat a kötelesrészre. Ahogy számíthat a kötelesrészre az a törvényes örökös is, akit kihagytak a végrendeletből.

Mennyi adósságot lehet örökölni? 

5.  Édesapámtól örökölt házon akkora hiteltartozás van, hogy életem végéig törleszthetném. Ha nem utasítom vissza az örökséget, a saját meglévő vagyonommal is helyt kell állnom a tartozásáért?

Helyes válasz: Nem, hiszen csak az örökölt vagyon erejéig leszek felelős az adósságokért.

A kérdésre mindössze a válaszadók 38%-a válaszolt helyesen. Összességében tehát a kitöltők kétharmada (62%) nem tudta, hogy amennyiben tartozást örököl, akkor csak az örökölt vagyon erejéig lesz felelős az adósságért. A rossz válaszok két nagyobb csoportra oszlottak: a válaszadók közel fele (42%) hitte azt, hogy amennyiben nem utasítja vissza a teljes örökséget, úgy a saját vagyonával is helyt kell állnia az örökölt adósságokért. Mások (17%) szerint pedig még akkor is fizetniük kell a hiteleket elhunyt felmenőik után, ha egyébként visszautasították az örökséget. Valójában, ha valaki visszautasítja az örökséget, úgy semmit nem fog örökölni, se vagyontárgyat, se adósságot.

Számít-e a szóban tett ígéret?

6.  A nemrég meghalt nagymamám minden családi ebédnél elmondta, hogy az ezüst étkészletet rám szeretné hagyni. Elégendő az örökléshez az, ha minden törvényes örökös hallotta a nagyi szándékát?

Helyes válasz: Nem, mert a szóbeli végrendelkezés lehetőségének speciális eseteit szigorúan szabályozza a törvény.

Több mint 40% tudta, hogy szóban csak a törvény által előírt speciális esetekben lehet végrendelkezni. Sokan azonban tévesen azt hiszik, hogy ha a családtagok tanúsítják az örökhagyó szóban elmondott ígéreteit, vagy arról hangfelvétel készül, az elegendő az örökléshez és nem kell írásos végrendelet.

Nem egyszerű a helyzete annak sem, aki meg szeretné tudni, vajon írt-e végrendeletet egy családtagja.

7.  Kérhetek-e arról adatot a Végrendeletek Országos Nyilvántartásából, hogy a nagymamámnak van-e végrendelete?

Helyes válasz: Nem, mert főszabály szerint a rendszerbe csak a hagyatéki eljárás során tekinthet be a közjegyző.

Meglepően sokan, a válaszadók 40,3%-a helyesen voksolt, közel 60%-uk viszont tévesen azt gondolta, hogy betekinthet a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY). Holott a nyilvántartásban szereplő végintézkedések tényéről még a törvényes örökösök sem kaphatnak információt, abba főszabály szerint csak a hagyatéki eljárás során tekinthet be a közjegyző.