Ha szerződést kötünk, mindig érdemes gondolni arra, hogy mi lesz akkor, ha a másik fél nem tudja, vagy nem akarja betartani a feltételeket. Például a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, vagy a házunkat építő vállalkozó nem javítja ki a garanciális hibákat. Vitatkozás, idegeskedés és pereskedés helyett érdemes körültekintően eljárni: nem mindegy, hogy egy szerződést kockás papírra vetünk, ügyvéddel készíttetjük vagy közjegyzővel foglaltatjuk okiratba. Mutatjuk, mit érdemes választania, ha a váratlan helyzetekre is szeretné bebiztosítani magát!

Lakáskiadás, kölcsön, adásvétel – bármelyikről is legyen szó, szerződést tipikusan azért kötünk, hogy bebiztosítsuk magunkat a kellemetlen, problémás helyzetekre. A szerződés alapja persze még ezekben az esetekben is a bizalom: elhisszük, hogy a másik fél be fogja tartani azt, amiben megállapodtunk. Ha kiadjuk valakinek a lakásunkat, kikötjük például azt, hogy nem dohányozhat a lakásban, és minden hónap elsején köteles fizetni a bérleti díjat, joggal bízunk abban, hogy a bérlő ezeket nem szegi meg. De mit tehetünk, ha a szerződő partnerünk mégsem így jár el? A bérlő nem fizeti a bérleti díjat, a lakást eladó nem költözik ki az ingatlanból a megbeszélt határidőre, vagy egy barátunk nem adja vissza a neki adott kölcsönt?

Ilyenkor először felszólítunk, haladékot adunk és reménykedünk abban, hogy a partnerünk teljesíteni fog. Ha magánokiratban szerződtünk, nem is tehetünk közvetlenül mást:a házilag írt szerződések általában addig működnek, míg mindkét fél betartja a feltételeket. Szerződésszegés esetén akkor is problémába ütközhetünk, ha ügyvéd készíti azt, hiszen így is csak költséges és hosszadalmas bírósági eljárás során tudunk érvényt szerezni a jogainknak. 

Szerződés és szerződés között nagy különbség van. A közjegyzői közreműködéssel kötött szerződések közokiratok, melyek egy jogvita során érdemi előnyt biztosítanak egy magánokirathoz képest. A közokirat népszerűsége különleges bizonyító ereje mellett annak köszönhető, hogy segítségével pereskedés nélkül, közvetlen végrehajtással szerezhetünk érvényt a szerződésbe foglalt kötelezettségeknek: behajtathatjuk a tartozást, az elmaradt bérleti díjat vagy kiköltöztethetjük a jogosulatlan lakáshasználót az ingatlanunkból. A közokirat segítségével a jogaink érvényesítése sokkal egyszerűbbé válik, megúszhatjuk az évekig tartó pereskedést és az azzal járó költségeket.

A közokirati formában kötött szerződés akkor is segítségünkre lehet, ha a szerződő partnerünk, például az adósunk külföldre költözik. A megfelelő tanúsítvánnyal ellátott közjegyzői okirat nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió tagállamainak területén is végrehajtható.

Mivel a közjegyzői okiratok (szerződések, nyilatkozatok, tanúsítványok) közhitelesen tanúsítják a bennük foglaltakat, ezért egy esetleges per során nehezebben megtámadható bizonyíték, mint bármilyen más irat. A közjegyzői okiratnak különleges bizonyító ereje van arra nézve, hogy a szerződéses nyilatkozatot az okiratban szereplő személy megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel.

Mindezen tulajdonságai miatt a közokirat megléte már önmagában növeli a szerződésszerű teljesítés esélyét, és javítja a fizetési hajlandóságot. A közjegyzői részvétel egyébként a szerződéskötés során mindkét felet védi: ugyanúgy szolgálja a leendő adós vagy bérlő érdekeit, mint a hitelezőét vagy a bérbeadóét. A közjegyző ugyanis az ügyvéddel ellentétben nem az egyik fél érdekeit képviseli, hanem pártatlan jogszolgáltató. Emellett a közjegyző kioktatással segíti az ügyfeleket a jogaik gyakorlásában, kötelezettségeik megértésében és meghatározott esetekben köteles felolvasni a teljes szerződést vagy nyilatkozatot.