Az uniós csatlakozásunk óta egyre gyakoribbak a határon átnyúló öröklési ügyek, hiszen a szabad külföldi letelepedés és munkavállalás megvalósulásával egyre többen választják, hogy külhonban boldoguljanak. Bankszámlát nyitnak, ingatlant vásárolnak, illetve egyéb vagyont szereznek. Mindennek következtében egyre több nemzetközi vonatkozású öröklési ügy merül fel. Határon átnyúló örökösödési ügyekben bizalommal fordulhatnak a közjegyzőkhöz, akik a hagyatéki eljárás szakértőiként minden felmerülő kérdésre megadják a választ.

Több ország, egy eljárás

A határon átnyúló öröklési ügyek egyszerűsítése érdekében az Európai Unió a 650/2012/EU rendeletben, vagy más néven az Európai Öröklési Rendeletben szabályozta a több országot érintő öröklés mikéntjét. Így az örökösöknek nem kell egyszerre több uniós országban külön-külön öröklési eljárást indítaniuk, hanem egyetlen eljárás keretében rendezhetik a különböző országokban lévő hagyatéki vagyonok sorsát. Az eljárás során hozott öröklési határozatot vagy okiratot, illetve a határozat alapján kiállított Európai Öröklési Bizonyítványt is – bármely tagállamban hozták is - az Unió többi tagállamában is egységesen elfogadják. Dánia, az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt a rendelet alkalmazásában, így harmadik államnak tekintendő, erre tekintettel az öröklési határozatokat és az Európai Öröklési Bizonyítványokat nem kötelesek elfogadni.

Melyik országban kell intézni az ügyeket?

Hogy melyik ország öröklési törvényét kell alkalmazni, és hol lehet lefolytatni a hagyatéki eljárást az attól függ, hogy halálakor hol van az örökhagyó szokásos tartózkodási helye, tekintet nélkül arra, hogy mi volt az állampolgársága. Ennek az államnak az öröklési jogszabályai alapján kell majd rendezni az elhalt hagyatékának jogi sorsát, akár uniós tagállamról van szó, akár az Európai Unióhoz nem tartozó harmadik államról, bár bizonyos harmadik államok vonatkozásában hatályban vannak továbbra is alkalmazandó kétoldalú egyezmények, amelyek az Európai Öröklési Rendelettel szemben elsőbbséget élveznek, pl. Szerbia, Oroszország.

Szokásos tartózkodási helynek csakis az a hely tekinthető, amely szoros és tartós kapcsolatot jelentett az örökhagyó és az érintett állam között. Fontos kiemelni azt is, hogy önmagában az a körülmény, hogy az örökhagyónak halálakor egy adott helyen bejelentett, hatóságilag nyilvántartott lakcíme volt, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a hely tekintendő a szokásos tartózkodási helyének.

Például előfordulhat az is, hogy ha egy magyar állampolgár, hosszú évekig Ausztriában él és dolgozik, akkor bizony ott van az „életvitelszerű” szokásos tartózkodási helye. Ebben az esetben az osztrák hagyatéki bíróság előtt kerül sor a hagyatéki eljárás lefolytatására, és annak során az osztrák öröklési jogot alkalmazzák. Az osztrák hagyatéki bíróság pedig határozatával az örökhagyónak a Magyarországon fellelhető vagyontárgyait – pl. itt található ingatlanát vagy bankszámláját – is átadja az örökösöknek.

Ez természetesen „fordítva” is igaz: a magyar közjegyző akár a külföldi állampolgárságú örökhagyónak a külföldön található hagyatékát is átadhatja a magyarországi hagyatéki eljárásban, ha az örökhagyónak halálakor Magyarországon volt a szokásos tartózkodási helye.

Ha Ön előre gondoskodni kíván vagyonának sorsáról, és végrendeletet készít, akkor az Európai Öröklési Rendelet szerint abba belefoglalhat egy olyan rendelkezést, miszerint kiköti a saját állampolgársága szerinti állam jogának alkalmazását vagyonának öröklésére. Ilyen esetben nem a halálakori szokásos tartózkodási helye szerinti állam jogát, hanem az Ön által kikötött jogot – tehát az állampolgársága szerinti állam jogát – fogják alkalmazni. Ha netán két vagy több állampolgársága is van, akkor bármelyik állampolgársága szerinti állam jogát kikötheti.

Mennyibe kerül a hagyatéki eljárás?

A közjegyzői díjról ezen az oldalon talál általános információt. Az adott közjegyzői eljárásban fizetendő díjról minden esetben az eljáró közjegyzőtől kérjen tájékoztatást!

Melyik közjegyzőhöz fordulhat?

A hagyatéki eljárás lefolytatására az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye (és nagyobb településeken az elhalálozás hónapja) szerint illetékes közjegyző a jogosult. Az illetékes közjegyzők listáját megtalálja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján. (www.mokk.hu)