Amikor szerződést kötünk, jogosan gondoljuk, hogy azt mindenki be is tartja majd, hiszen éppen azért vetettük a feltételeket papírra. De mi van, ha mégsem? Kihez fordulhatunk, hogy visszaszerezzük a pénzünket, vagy kitegyük az albérlőt a lakásból? Fogadjunk ügyvédet, kezdjünk költséges és hosszadalmas pereskedésbe, hogy megkaphassuk, ami jár nekünk? Inkább gondolkodjunk előre! Megmutatjuk, hogyan szerződjön, hogy elkerülhesse a pereket, és valóban biztonságban érezhesse magát.

Életünk fontos dolgairól rendszerint szerződést kötünk - adásvételit, ha új ingatlant vásárlunk, bérletit, ha kiadjuk a lakásunkat vagy kölcsönszerződést, ha baráti kölcsönt adunk egy ismerősünknek. Nagyon nem mindegy azonban, hogyan, milyen formában szerződünk, ugyanis szerződés és szerződés között nagy különbség van. Írhatunk szerződést otthon saját kútfőből, tölthetünk le szerződésmintát az internetről, vagy kérhetjük a szomszéd jogász srác, esetleg szakavatott ügyvéd segítségét is. A felsorolt esetekben közös, hogy függetlenül attól, ki készíti, úgynevezett magánokirat lesz a birtokunkban. A magánokirat (szerződés) megléte sok esetben visszatartó erő, de be kell látni, ha nem tartja be valaki az abban foglaltakat, azon kívül, hogy bírósághoz fordulunk, és hosszú költséges perben próbáljuk megbizonyítani az igazunkat, nem sok lehetőségünk marad. Sőt, egyébként egyes szerződéstípusok (házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés, ingatlan adásvételi szerződés, házastársak egymás közötti adásvételi szerződése stb.) eleve csak ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy közjegyzői okiratba foglaltan jöhetnek létre érvényesen.

„Különleges” szerződést is köthetünk 

Jóval nagyobb biztonságot jelent a magánokirathoz képest, ha közokiratba foglaljuk a szerződést, mert a közokiratnak a magánokirattal szemben számos előnye van. Ehhez fel kell keresnünk egy közjegyzőt, aki a szerződésünket vagy nyilatkozatainkat közokiratba foglalja.

A közjegyzői okirat egyik legfontosabb előnye a magánokirattal szemben, hogy ennek alapján közvetlenül végrehajtás indítható az elmaradt vételár, bérleti díj, kölcsönösszeg behajtására vagy a szerződésszegő bérlő gyors kiköltöztetésére. De abban az esetben is megoldást jelent például, ha az ingatlan eladója nem költözik ki, vagy nem pakolja ki a saját tárgyait a megállapodott határidőben a lakásból. A közvetlen végrehajtás azt jelenti, hogy nem kell bírósághoz fordulnunk és hosszadalmas pereskedést kezdenünk, ha az adósunk nem törleszt, a bérlőnk nem fizeti a bérleti díjat, esetleg ki sem akar költözni a lakásunkból, hanem azonnal léphetünk. Ilyen esetekben a végrehajtó fogja kitenni őt a lakásból vagy behajtani a tartozást.

Továbbá a közjegyző a szerződéssel kapcsolatos egyéb teendőket is elvégzi. Megkeresi a hatóságokat (pl. földhivatal, közhiteles nyilvántartások), de adott esetben – mondjuk részletfizetési megállapodásnál és tulajdonjog-fenntartásnál – őrzi mindaddig a különböző nyilatkozatokat, pénzeket, amíg a szerződés szerint azt szükséges. De például öröklési szerződés esetén annak megkötésétől számított 72 órán belül kötelessége bejegyezni ennek tényét a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába is.

Akkor sincs gond, ha külföldre megy a szerződésszegő

Ráadásul akkor sem kell futnunk a pénzünk után, ha az adósunk külföldre költözött vagy eleve külföldi, ugyanis a közjegyzői okiratba foglalt szerződés nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió legtöbb tagállamának a területén is végrehajtható. Mivel mindezzel a szerződő fél is többnyire tisztában van, a közokirat megléte már önmagában is növeli az esélyét annak, hogy a partnerünk betartja a szerződésben foglaltakat.

Arra is van megoldás, ha már leszerződtünk

Akkor sincs veszve semmi, ha már megkötöttük a bérleti vagy kölcsönszerződésünket, de nagyobb biztonságot szeretnénk. Ha nem akarjuk, hogy a nyakunkon maradjon az albérlő, kérjük meg, hogy közjegyzőnél tegyen úgynevezett kiköltözés nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy ha a bérleti szerződés megszűnik, kiköltözik a lakásból. Adósunktól pedig azt kérjük, hogy közjegyző előtt tett tartozáselismerő nyilatkozatban vállaljon kötelezettséget a tartozás visszafizetésére. Ezek a közjegyző előtt tett egyoldalú nyilatkozatokba foglalt kötelezettségek szintén közvetlenül végrehajthatók, tehát a nyilatkozat alapján behajtható a tartozás, vagy végrehajtó segítségével kiköltöztethető a jogosulatlan lakáshasználó az ingatlanból. 

Mindkét szerződő felet védi

A közokirat másik fontos előnye, hogy az, illetve az abban foglalt rendelkezések nehezebben megtámadhatók, mint bármilyen magánokirat. Közokirat esetében a szerződő partnerünknek kell bizonyítania állításait, ha kétségbe vonná a szerződésben foglaltakat, míg magánokirat esetében nekünk kell bizonyítanunk mindezt, ami nagyon nem mindegy. A közjegyzői okiratra a bíróság is erősebb bizonyítékként tekint, mint egy magánokiratra.

S hogy még miért éri meg szerződéskötéskor a közjegyzői okiratra voksolni? A közjegyző pártatlan, a szerződéskötés során mindkét felet védi, egyaránt szolgálja a leendő bérbeadó vagy bérlő érdekeit, a hitelezőét épp úgy, mint az adósét. A közjegyzői okirat különleges bizonyító ereje és közvetlen végrehajthatósága mellett biztosak lehetünk abban is, hogy aki aláírja azt, később nem hivatkozhat arra, hogy nem tudta, mit írt alá. A közjegyzőnek ugyanis kötelező kioktatnia a feleket, az első betűtől az utolsóig felolvasni a szerződést, valamint meggyőződni arról, hogy a benne foglaltak maradéktalanul megfelelnek a felek akaratának.