Vannak olyan házaspárok, akik a közös kasszára esküsznek, mások viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy külön kezeljék a bevételeiket. Egy valami azonban közös: az emberek közel 40 százaléka nem tudja, hogy a házasságkötés utáni szerzemények főszabály szerint közös vagyonnak számítanak, és nincsenek tisztában azzal sem, hogy a házasság ideje alatt nemcsak a bevételek, hanem az adósságok is közösek lesznek. Megmutatjuk, hogyan lehet elkerülni a családi perpatvarokat és azt, hogy a házastársunk vagyona is rámenjen egy sikertelen üzleti vagy pénzügyi akciónkra.
Érdekes eredményt hozott az a közvélemény-kutatás, amelyet a www.kozjegyzotkeresek.hu oldalon több mint 1700 fő részvételével végeztek a házassági vagyonjogi szabályok ismeretéről. A kutatás szerint a válaszadók 42 százaléka nincs tisztában azzal, hogy házasságkötés után főszabály szerint nemcsak a házastársak bevételei, hanem az adósságok is közösek lesznek. A kérdőívet kitöltők mintegy 40 százaléka nem tudta azt sem, hogy a házasságkötés után – akár külön, akár együtt – szerzett vagyon a felek közös vagyonába tartozik, viszont amit előtte szereztek, az különvagyonnak számít. A válaszadók 35 százaléka nem volt tisztában azzal, hogy a házasság fennállása alatt az egyik fél részére ajándékozott vagy általa örökölt vagyontárgy is különvagyonnak minősül.
Érdemes házassági vagyonjogi szerződést kötni?
Sajnos könnyen előfordulhatnak olyan esetek, amikor súlyos árat kell fizetni a szabályok ismeretének hiánya miatt. Egy vállalkozás csődje, egy bedőlt hitel vagy egy nagyobb értékű károkozás után fizetendő kártérítésre könnyen rámehet annak a házastársnak a vagyona is, akinek egyébként semmi köze nem volt az ügylethez. Különösen érdemes odafigyelnie a házassági vagyonjog szabályozására annak is, akinek esetleg több házasságból született gyermeke, nehogy hosszas osztozkodás és pereskedés támadjon egy későbbi hagyatéki eljárás során.
A házassági vagyonjogi szerződés számos problémára megoldást jelent. Ezzel a megállapodással a házastársaknak többek közt lehetőségük van adósságaik elkülönítésére, amivel számos kockázattól megkímélhetik a párjukat, például egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől. A házassági vagyonjogi szerződés meghatározhatja azt is, hogy mi kerül majd a házastárs hagyatékába, ami különösen fontos lehet például második vagy többedik házasság esetén, főleg, ha több kapcsolatból is születtek gyermekek. A megállapodással egyértelműsíthető, hogy mi minősül az örökhagyó különvagyonának, és hogy mely részre jelenthet be házastársi vagyonközösségi igényt a túlélő házastárs. A szerződés így tiszta helyzetet teremt és elősegíti, hogy az elhunyt társa és a korábbi házasságból származó gyerekek között békés maradjon a viszony. A házassági vagyonjogi szerződést a felek tiszta fejjel, szeretetben kötik, és ezzel megelőzhető az is, hogy egy esetleges válás során elmérgesedő viszonyok közepette, indulatoktól elvakult marakodásra kerüljön sor.
Autók, bankszámlák, céges bevételek – például ezek kerülhetnek a házassági vagyonjogi szerződésbe
A szerződésben a házastársaknak lehetőségük van arra, hogy meghatározzák, mely vagyontárgyak és bevételek tartoznak közös, illetve különvagyonba, és megtehetik, hogy eltérnek a törvényes vagyonjogi rendszer szabályaitól is, ha ezt a törvény nem tiltja. A megállapodásban rendelkezhetnek a felek felelősségéről, azaz rögzíthetik azt is, hogy házastársuk csak akkor felel a tartozásért, ha a kötelezettséget kifejezetten maga vállalta, például adóstárs volt a szerződésben. Egyéb esetekben pedig legfeljebb csak a közös vagyon rá eső részével felel, de különvagyonával nem.
A közjegyzők tapasztalatai szerint a fővárosban lényegesen többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést, mint vidéken, és jellemzően azok fordulnak ügyvédhez vagy közjegyzőhöz, akik már egyszer egy válás során megégették magukat, illetve akik jelentősebb vagyonnal vagy gyermekkel érkeznek a házasságba. Tipikusan ingatlanok, autók, értékpapírok, bankszámlák, üzletrészek kerülnek a házassági vagyonjogi szerződésekbe, de sokan egészen aprólékosan szabályozzák jövőbeli vagyoni viszonyaikat. Egyesek azt is kikötik, melyik fél fizeti majd az internet-előfizetést, vagy kit terhel az egyik házastárs által felvett diákhitel visszafizetése.
Ezt a szerződést otthon nem lehet elkészíteni
A házassági vagyonjogi szerződést nem írhatják meg odahaza a párok – az kizárólag akkor érvényes, ha közjegyző vagy ügyvéd készíti el. A szerződést nem kell feltétlenül bejegyeztetni a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába, de mindenképpen érdemes. A nyilvántartás ugyanis közhitelesen tanúsítja, hogy a vagyonjogi szerződés valóban megköttetett, így kizárja, hogy harmadik személy (például hitelező) arra hivatkozzon, hogy a szerződés létéről nem tudott. A bejegyzés érdekében mindenképpen közjegyzőhöz kell fordulnunk: amennyiben a vagyonjogi szerződést ügyvéd készítette, akkor ahhoz a közjegyzőhöz, akinek az illetékességi területén bármelyik házastárs lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik. Ha a szerződést közjegyző készíti, akkor ő is illetékes a szerződés nyilvántartásba való bejegyzésére.